A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

104 nyert megállapítást, hogy követelése megítéltetett és a tkvi sorrendben közvetlenül a felperes után következik, a felebbezési bíróság nem sértett azzal jogszabályt, hogy a felperest keresetével elutasította és mint pervesztest a perköltségben elmasztalta. (Kir. Guria I. G. 327/1900. 1900 október 6.) 1190. A kereskedő a segédet, bár szerződésileg egy évet meghaladó időre fogadta fel, felmondás és fizetés nélkül elbocsátani jogosult, ha a segéd az üzletből a főnök tudta és beleegyezése nélkül a maga részére árút elvitetett s az árú árával magát a könyvekben meg nem terhelte, a napi bevételt pedig a főnök felhívása ellenére is egész összegben az nap át nem adta. Ügyálláfi. K. könyvkereskedő és G. között írásbeli szerződés jött létre, mely szerint G. egy és fél évi tartamra, vagyis 1899 szept. 17-éig mint üzletvezető felfogadtatott, azonban K. 1898 október 5-én G.-t felmondás nélkül elbocsátotta. Ez az iparhatóságnál panaszt emelve, kérte K.-t a hátralevő szerződésbeli időre járó munkabér megfizetésére köteleztetni. Az iparhatóság G. részére három hóra megítélte a- fizetést. Ezzel a határozattal egyikük sem lévén megelégedve, a kir. járásbíróság előtt egymás ellen keresettel léptek fel, mely keresetek egyesíttettek. K. (felperes) azt kérte, hogy az iparhatósági határozat hatályon kívül helyezésével G. egész követelésével utasíttassék el, — ellenben G. (alperes) azt kérte, hogy miután ő ok nélkül bocsáttatott el felmondás nélkül s így őt nem csak a három havi felmondási időre, hanem a .szerződésben kikötött egész időre járó munkabér illeti meg, K. ily értelemben marasztaltassék. Felperes felhozza, hogy alperes hűtlen kezelést követett el, előadván körülményesen, hogy ez a hűtlen kezelés miből állott. Alperes az állításokat tagadván, az elsőbiróság a bizonyítási eljárás befejezése után felperest szintén három hóra járó bér fizetésére kötelezte és alperest ezt meghaladó követelésével elutasította. Mindkét peres fél felebbezése következtében a felebbezési biróság alperest követelésével egészen elutasította, a kir. Curia pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Alperes felülvizsgálati kérelmében első sorban a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállást támadja meg, azt panaszolván, hogy a mennyiben őt felperes üzletéből felmondás nélkül bo-