A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

77 vagy mulasztása, esetleg a vételi ügylet létesítése után beállott telekkönyvi változás következtében maradt el; mert az, hogy a vételi ügylet létesítésekor volt telekkönyvi állapot, aminek előtte ismeretIon voltával alperes jogszerűen nem védekezhetik, esetleg a telekkönyvi hatóságnál valamely hosszabb eljárásra szolgált okúi, a 60 napnak feltétlenül történt kikötése mellett erőhatalomnak nem tekinthető, az pedig, hogy esetleg felperes részéről ama 60 nap alatt alakszerű vételi szerződés állíttatott ki, a dolog természeténél fogva az illető teljesítésnek nem hátráltatása, hanem előmozdítása és jogilag nem vehető annak, hogy az által felperes a bekebeleztetés kieszközlését magára vállalta és ama alperesi teljesítés létesítésétől elállott volna. Ilyen körülmények között alperes tartozott volna ama 60 nap alatt kieszközölni azt, hogy felperes ama tulajdonjoga tehermentesen bekebeleztessék és téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy alperes elvállalt kötelezettségének eleget tett az által, hogy az NB., 1. NB. és 2. NB. alatti okiratok szerint a felperes tulajdonjogának bekebelezésére szükséges összes joglépéseket megtette és hogy az alperes terhére nem számítható az, hogy a telekkönyvi hatóság által az a bekebeleztetés még meg nem történt; téves pedig azért, mert alperes nem a joglépések megtételére, hanem arra vállalt kötelezettséget, hogy a bekebeleztetés ama 60 nap alatt meg is történik. Ezeknél fogva, tekintettel arra, hogy alperest a fentiek szerint három rendbeli olyan ténykedés, illetve mulasztás terheli, a melyek bármelyikének bekövetkezte esetére felperes a B) alatti szerződésnek azonnal megszüntetésére szerződésileg kifejezetten feljogosíttatott és hogy a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja, a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy felperest a B) alatti szerződés megszüntetésére irányult keresetével elutasította; épen azért a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a B) alatti szerződést megszüntnek kimondani és alperest a S. E. T. 109., 168., 204. §§. alapján az összes költségben elmarasztalni kellett. (Kir. Guria I. G. 39.9/1900. 1900 szeptember 27.)