A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

69 Minthogy ezek szerint a szerződés nem tartalmazza azt, hogy az eladó a vevő által tervbe vett felmérésről eleve értesíttessék és hogy annak javára már a felmérésnél a közreműködés biztosíttatott volna ; már pedig az ellenőrzés gyakorolhatása nem egyedül abból áll, hogy az ellenőrző a munkálatok teljesítésénél jelen legyen, hanem főleg abból, hogy magának a foganatba vett felmérés adatainak helyességéről tudomást és meggyőződést szerezhessen, ezt a jogot pedig a szerződés oly módon biztosította felperes eladó részére, hogy a felmérés adatait önköltségén teljesítendő utánméréssel ellenőrizhesse, az itt kiemeltek szerint a felebbezési biróság helyesen értelmezte az A) alatti szerződést akkor, a mikor annak oly értelmet tulajdonított, hogy a vevő által 1898. évi deczember hó 31-ik napját megelőzően teljesített felvétel, a térmennyiség tekintetében mindaddig bizonyítékul szolgál, míg annak adatait az eladó meg nem erőtleníti, e részben azonban a felebbezési biróság tényállása szerint felperes bizonyítékot nem állított elő, sőt határozottan kijelentette, hogy ellenbizonyítással élni nem kiván. Nem változtat ezen az sem, hogy az alperes a felmérést nem okleveles mérnök által teljesítette; mert az A) alatti szerződés ily irányú rendelkezést nem tartalmaz, ha tehát a felek a szerződés tartalma szerint a felmérés adatainak helyességére nézve a biztosítékot nem a felmérő magasabb képesítési fokozatában, hanem abban találták, hogy a felmérés ellenőrizhető és hogy annak netalán hiányos adatai utánméréssel, illetve annak adatai alapján kiigazíthatók, és a felebbezési biróság az alperes által nyújtott bizonyítékokat a terület mennyiségének bizonyítására meggyőzőknek fogadta el, ez mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye csak jogszabály megsértése esetén volna sikerrel megtámadható. Másrészről azonban alperesnek is alaptalan az a panasza, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy az Ítélet indokaiban tüzetesen megjelölt 54 hold 391 SZl-öl területért felszámított összegnek a vételárba leendő beszámítását meg nem engedte; mert a szerződés kifejezett tartalma szerint a térmérték nagyságára nézve mindaddig a telekkönyvben feltüntetett térfogat az irányadó, míg annak helytelenségét a vevő tényleges felméréssel ki nem mutatja; már pedig a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint alperes eme területek nagyságát föl nem mérette ; helyes tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperes oly területekért, melyekre nézve a telekkönyvi tulajdonjogot megszerezte