A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

ás alperes részéről szolgáltatott munkák értékének beszámításával követelhetőnek találtatott, azért támadja meg, mert felperesnek azt az ajánlatát, hogy az 1898. évre vonatkozóan ama 8000 korona helyett megelégszik kiadásainak, munka és felügyeleti dijainak megtérítésével, alperes elfogadta és így erre nézve a felek között szerződésszerű megállapodás jött létre, a mint ezt a becsatolt közigazgatási iratok bizonyítják. Ez a panasz sem bir megállható alappal; mert a felebbezési bíróság a becsatolt közigazgatási iratokat nem mellőzte, de különben is ezek az iratok azt tartalmazzák, hogy felperes az illető ajánlatot megtette és számlák alapján a czélbavett követelését részletezte is, azonban alperes az ekként felszámított összeget felperesnek meg nem ajánlotta, hanem az illető munkák külön felvétele mellett felperesnek összegileg önálló ajánlatot tettr ellenben azok az iratok nem tartalmazzák azt, hogy felperes ezt az alperesi ajánlatot elfogadta; követkesésképen ezek nem tekinthetők szerződésszerű megállapodásnak, hanem csak olyan egyezkedési kísérleteknek, a melyek eredményre nem vezettek és a melyek épen azért az egyezkedő feleket jogilag nem kötelezik; és mert a felebbezési bíróság Ítéletében nincs ténymegállapítás az iránt, hogy a felek egyébként, esetleg szóval tettek volna olyan értelmű akaratkijelentést, a melyből jogszerűen következtetni lehetne arra, hogy a felek között az alperes részéről vitatott szerződésszerű megállapodás valóban létre jött. Alperes a felebbezési bíróság Ítéletének azt a részét, a mely szerint az 1898. évi munkabéri átalányösszegből a felperes részéről nem teljesített II., X. és XI. tételszám alatti munkák egyenértéke le nem vonatott, azért támadja meg, mert az A) alatti szerződés szerint felperes nem volt jogosítva a javítások szükséges vagy szükségtelen voltát bírálgatni, hanem tartozott azokat ebbeli minőségükre való tekintet nélkül elvégezni és azt alperestől mint erkölcsi testületről fel sem lehet tenni, hogy azt is javítani kívánná, a mi jó. Ez a panasz is alaptalan, mert a mint ez már fenn kifejtetett,, az A) alatti szerződés szerint felperes az alperesi építmények jó karban tartását volt köteles teljesíteni; ebből tehát jogszerűen következik, hogy felperes nem volt köteles teljesíteni azt, a mi a jó karban tartás fogalmát túlhaladta; már pedig a felebbezési bíróság Ítéletében elfogadott tényállás szerint a II., X. és XI. tételszám alatti munkák minőségüknél fogva olyanok, hogy a jó karban tartás fogai-