A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

14 tére az eladó viszonkötelezettségének egyidejűleges teljesítése megállapítását kérjék. A vevő, ha a vételi szerződés alapján a megvett ingatlan telekkönyvi birtokában van, a vételárt akkor is megfizetni köteles, ha az eladó az azt terhelő zálogjog törlése iránt fennálló mellékkötelezettségét nem teljesítette, joga van azonban biztosítást követelni az iránt, hogy a zálogjog esetleges érvényesítéséből reá Kár ne háromoljon. Alapos felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a vételi szerződésből eredő jogok s kötelezettségekre vonatkozó jogszabályokat sértette meg azzal, hogy azért, mert a vétel tárgyának egy része a vevőktől utólag elvonatott, a szerződést a vétel többi tárgyaira felbontottnak tekintette. Jogszabály ugyanis az, hogyha a vételi szerződésnél a szerződés tárgyainak egyrésze a vevőtől már a szerződés megkötése idején létező ok miatt elvonatik, vevő a szerződés felbontását követelheti, a mennyiben kimutatja, hogy az elvont tárgyak hiányában a szerződést a többi tárgyra sem kötötte volna meg. Ha pedig részleges elvonás miatt vevő a szerződés felbontását nem kéri, jogszabály az, hogy az eladó az elvonásból a vevőre hárult hátrányért felelősséggel tartozik. A felebbezési biróság ítéletében foglalt tényállás szerint való ugyan az, hogy a tjzőkvekben foglalt ingatlanok Sz. M.-nak még a vételi szerződést megelőző időben szerzett zálogjoggal biztosított követelése alapján árverésen eladattak, és felperes kijelentette, hogy ezeknek az ingatlanoknak eladott részét alperesnek tulajdonába többé nem bocsáthatja, de másrészről a tényállás szerint alperesek a miatt a vételi szerződés felbontását s oly tényeknek a megállapínem kérték, melyekből az tűnnék ki, hogy vevők az elvont tárgyak hiányában a szerződést a többi ingatlanra sem kötötték volna meg, sőt a tényállás szerint alperesek a tjzőkönyvben foglalt ingatlan tulajdonjogaira igényt tartanak, tehát a szerződéshez ragaszkodnak, s így a szerződés tárgyai egy részének az elvonása nem szolgálhat okot arra, hogy felperes a hátralékos vételár iránt támasztott keresetével ha hogy ily követelése tényleg léteznék, elutasíttassék, hanem csak arra, hogy felperes az elvonásból származó hátrány megtérítésére köteleztessék.