A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

í>2«. A haszonbérleti szerződés a bérbeadó kérelmére megszűntnek mondandó ki, ha a haszonbérlő a keresel indításakor a bér fizetésére nézve késedelemben volt, habár utóbb a per folyama alatt az esedékes bért lefizette is, s azt a bérbeadó jogfentartás nélkül vette fel. A felperes keresete szerint a szerződés megszüntetéséhez fennálló jogát érvényesítvén, ez a jog mindaddig fentartottnak tekintendő, a míg arról kifejezetten le nem mondott. A felek között a haszonbérletre nézve létrejött szerződés akkén t rendelkezik, hogy bármely szerződési kikötés megszegése esetében a tulajdonosok, illetve a tulajdonos a szerződést lejárat előtt is felbontani jogosult. Minthogy pedig a tényállásból kétségtelen, hogy alperes az 1898. évi ápril hó 24-én esedékessé vált félévi haszonbért a per folyama alatt csak 1898. évi június hó 20-án, tehát nyilván késedelmesen fizette le, s ekként az egyik lényeges szerződési kikötést megszegte, felperes ama kérelmének, hogy a szerződés megszüntettessék, hely volt adandó. A felebbezési bíróság a most jelzett tényállás ellenére a szerződést azért nem találta megszüntethetőnek, mivel felperes a per folyama alatt nemcsak az 1898. évi ápril hó 24-én, hanem az ugyanazon évi szeptember hó 29-én is lejárt haszonbéri összegeket kifejezett jogfentartás nélkül vévén fel az e szerződés megszüntetése iránti jogáról lemondottnak tekintendő. E jogi álláspont azonban nyilván téves, mert felperes a szerződés megszüntetése iránti jogát a keresettel érvényesítvén, e jog mindaddig fentartottnak tekintendő, míg arról kifejezett lemondás nem történik, ilyennek megtörténte pedig meg nem állapíttatott, s a jogról való lemondás abból sem következik, hogy felperes a per Fabiny, Curiai határozatok. V. 1