A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

LXXVI vagyonná] járd teher szállhat át, következőleg a természetes gyermek részéró] az atyja ellen megítélt tartásdíj, az atyának vagyontalansága esetén ennek szüleitől nem követelhető. 1030. 220. Az özvegy nő férjének halála után ennek természetes gyermeke tartásdíjáért a törvényes gyermekekkel egyetemlegesen szavatol azon vagyon értéke erejéig, a melyet közszerzemény czímén a hagyatékból kapott. 1014. 189. Az anya által természetes gyermekének atyja ellen a tartásdíj iránt indított perben kötött egyezség gyámhatósági jóváhagyás nélkül is joghatályos s az ily egyezséget az anyja utóbb, a gyámhatósági jóváhagyás hiányából, meg nem támadhatja. 959. 77. Az anya egyezséget kötvén természetes gyermekének tartásdíjára nézve ennek atyjával, habár ez az egyezség gyámhatósági jóváhagyást nem nyert, miután nem mutatta ki, hogy a gyámhatóság annak megtagadása iránt határozott és a törvénytelen gyermek érdekében külön intézkedett, a tartásdíj iránt a természetes atya ellen követelést nem érvényesíthet. 1077. 317. Arra nézve, hogy az anya természetes gyermekének atyja ellen a tartásdíjat a kereset indítását megelőző hosszabb időtartamon át nem követelte, a gyermek születését megelőző körülmények igazolásul nem szolgálhatnak. 1057. 275. Az anya természetes gyermekének tartási kötelezettsége teljesítését tárgyazó keresetét ennek atyja ellen a gyermeknek születése után a negyedik hónapban már megindítván, a kellő lépéseket a gyermek tartása iránt ennek születése után rövid időre megtette, s így nem forog fenn ok arra, hogy a természetes atya a kereset indításáig az anya által teljesített tartás megtérítésének kötelezettsége alól felmentessék. 1122. 4-03. Törvénytelen gyermek tartása iránti perben, a többekkel való közösülésre alapított kifogás. 1056. 274. A perujító felperesnek az alapperben joga lett volna törvénytelen gyermekének tartásdíját ennek 14 éves életkoráig az alperestől mint természetes atyától követelni s így a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt az által, hogy a perújítás rendén a felperesnek előterjesztett kereseti kérelme következtében a gyermektartásdíjat a gyermek 12 éves életkorának betöltésétől a 14-ik életévéig is megítélte, holott ez a követelés az alappernek tárgyát nem képezte. 1088. 341. XXVIII. AZ ÖRÖKLÉSI JOG. Az, a ki mint az atyai hagyaték kizárólagos örököse, a már szintén meghalt anya mint hitelező nevére kiállított adóslevélen alapuló kintlevő követelést, az anyának második házasságból született gyermeke irányában, az atyja hagyatékához tartozó vagyonként igényel, azt tartozik bizonyítani, hogy az adós-