A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

LXI előbbi tulajdonosnak volt joga, de másfelől a bérlő sem oldható fel a bérfizetés kötelezettsége alól arra az időtartamra, a melyre történt előrefizetés, a bérösszegnek nem felel meg a helyi szokásoknak. 935. 20. A kincstárral kötött haszonbérleti szerződésben a haszonbérlő a haszonbérösszegen felül, az összes belvízszabályozási, illetve a netán ezután kivetendő ármentesítési költségeknek a bérben birt területre eső arányrésze után évente járó összegnek megfizetésére kötelezvén magát, megtéríteni tartozik mindazokat a költségeket, a melyek jogi szempontból a belvízszabályozási és ármentesítési költség fogalma alá esnek és mint ilyen tőke természetével birnak még az esetben is, ha azokból az ármeutesítéshez szükséges anyagszerek szereztettek be. 941. 36. A haszonbérlő a bérbeadónak gondnoksága alatt a gondnok kezéhez a még nem esedékes és csak a gondnokság megszűntével lejárt bérrészletnek kifizetése által, miután nem mutatta ki, hogy az idő előtt történt fizetés a gondnokolt érdekében szükséges volt, vagy hogy ez a fizetés által gazdagodott, bérfizetési kötelezettségének nem tett eleget. 1416. 388. A bérleti szerződésnek az a kikötése, hogy az első bérleti évre járó bérösszeg csak a második év kezdetén lesz a bérlő által fizetendő, halasztást foglal magában, a mely nem vesztette el hatályát az által, hogy a bérleti viszony már az első évben megszűnt. 942. 40. A haszonbérleti szerződés megszüntetése a bér fizetésénél, a bérlő által elkövetett késedelem miatt kérelmeztetvén, a késedelem megállapításának kérdése a kereset indításakor fennálló ténykörülmények alapján döntendő el. 1004. 168. Késedelem a haszonbér fizetésénél nem áll fenn, ha a bér fizetésének elmaradása a haszonbérbeadó ténykedésére vezethető vissza. 1004. 168. Ha a szerződő felek a haszonbért nem holdszám szerint, hanem egy általános összegben állapították meg és a bérlemény területét a szerződésben csak az ingatlan közelebbi meghatározása végett tüntették fel, a haszonbérlő nem követelhet bérleengedést azon a czímen, hogy a bérlemény területe a szerződésben feltüntetett térfogatnál kevesebb. 971. 101. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a haszonbérlő ellenkező kikötés hiányában megfelelő bérleengedést követelni jogosítva van, ha a bérlemény kihasználását az árvíz az ő hibáján kívül lehetetlenné tette, következőleg az a kérdés, hogy a bérlő az árvíz által keletkezhető vagyoni hátrányt magára vállalja-e, a haszonbérleti szerződésnek olyan lényeges feltétele, hogy amennyiben erre nézve a szerződő felek a szerződés megkötésénél ellentétes akaratkijelentést tettek, vagy tévedésben voltak, a szerződés a felek szerződésszerű lényeges akarategységének hiánya, illetve a szerződés lényeges feltételére vonatkozó tévedés miatt létrejöttnek jogilag nem tekinthető. 1047. 252. Ha a szerződő felek a köztük fennállott haszonbérleti szerződéstől kölcsönös megegyezéssel elállottak, a szerződés megszűnte miatt csak az a fél