A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

41 fi hogy az országos vásárokon egy helyett két állatorvos, a heti vásárokon pedig szintén állatorvos alkalmaztassék, a haszonbérlemény használhatóságát nem akadályozza ez indokokból a felebbezési bíróság Ítéletét a rendelkező részben foglalt módon meg kellett változtatni. (Kir. Guria I. G. 113/900. 1900 május 30.) 1130. A község árvavagyona kezelését a községtől a megyei árvaszék vévén át, az átadás alkalmával a község kiküldöttei részéről a megyei árvaszék közegei irányában a felveti jegyzőkönyvbe foglalt az a kijelentés, hogy a számfejtetlen állapotban átadott árvavagyon tekintetében a község a megyei árvaszék irányában mindaddig szavatosságot vállal, míg az számfejtés útján tisztába nem bozatik, mint azoknak egyoldalúan tett kijelentése szerződés alapján magának a községnek szavatossági kötelezettségét meg nem alapítja. Az árvavagyon kezeléséből törvény szerint a fokozatos felelősség állván fenn, a község a kölesönül kiadott pénzekért csak annyiban vonható felelősségre, a menynyiben az első sorban felelős községi közgyám és másodsorban felelős községi elöljárók, illetve a képviselő testület előzetesen felelősségre vonatván, az ezek elleni eljárás eredményre nem vezetett. (1877 : 20. t.-cz.) Ügyállás: B. községe a községbeli árvák vagyonát maga kezelte, míg az 1879-ik évben eme vagyon kezelését T. megye árvaszéke vette át. A vagyonnak a község közegei részéről való átadása és a megyei árvaszék közegei részéről való átvétele tárgyában felvett jegyzőkönyvben az a kijelentés tétetett, hogy mivel a megyei árvaszék kiküldöttei az árvavagyont számfejtetlen állapotban vette át, az átvevő küldöttség részéről kijelentetik, bogy az átadó község az átadott árvavagyon és kötvények tekintetében mindaddig szavatossággal tartozik, míg az árvavagyon számfejtés útján tisztába nem bozatik, és míg az átadott kötelezvényekben foglalt s kint levő összes követelések a megyei árvapénztárba be nem folynak. Az árvavagyonról vezetett cselekvő főkönyvben előfordult egy 27ö forintról szóló követelés olykép elkönyvelve, mintha ezt az összeget a község akkori jegyzője az árvapénztárból kölcsön vette volna fel, s ez a tétel a község jegyzője által ily értékben kiállított kötelezvénynyel volt