A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

40á az egész ingatlant kizárólag ő birtokolja és közeli, nem igényelheti. Ugyállds: A házassági viszonyban, de különváltan élő hitvestársak közös tulajdonul bírnak egy ingatlant, a melyet egészben a férj kezel. A nő ellen végrehajtás vezettetvén, lefoglaltatott ennek az ingatlan beszedett termésének fele része. Ezt igényli a felperes férj azon az alapon, inert az ingatlant egészben ő kezelvén, mint egyedüli birtokost annak összes gyümölcsei is őt illeti meg. A felebbezési bíróság elfogadván a felperes álláspontját, a lefoglalt termést a zár alól feloldotta, alperes felülvizsgálati kérelmének azonban a kir. Guria helyt adott, s a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatásával a felperest keresetével elutasította a következő okokból: A peres felek között a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint nem vitás, hogy az a birtok, a melynek fele részbeni terméseként az igényelt ingók lefoglaltattak, felperes a végrehajtás szenvedő közös tulajdona és hogy ezek, bár külön váltan élnek, de a közöttük fennálló házastársi viszony ez idő szerint felbontva még nincs. E szerint a kérdésben lévő birtoknak fele része a végrehajtást szenvedő külön önálló vagyonát képezvén, annak gyümölcse és jövedelme is, ha csak azt egy harmadikra nem ruházta át, kizáróan végrehajtást szenvedő tulajdonát képezi. A felebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva, hogy végrehajtást szenvedő mint felperes férje az egész birtokot s így ennek a birtokjutalékát is kezeli, de nincs megállapítva, hogy felperes a birtokjutalékának haszonélvezetét férjére átruházta volna. Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, mintha az ingatlan birtokosa a beszedett gyümölcsök tulajdonjogát a földtől való elválasztás pillanatában megszerezvén, a tulajdonosnak, ki az ingatlant használni lett volna jogosítva, csak az a joga maradna fenn, hogy az esetleges rosszhiszemű birtokostól az elvont hasznokat követelhesse, mivel a jószág puszta kezelője a gyümölcsöt nem a maga részére, hanem a tulajdonos javára állítja elő és a tulajdonos az ekkép előállított gyümölcsöt mint tulajdonát bárkitől, ki azt jogtalanul vissza tartja, természetben visszakövetelni jogosult. Ezekhez képest, minthogy nem állapíttatott meg, hogy végrehajtást szenvedő a maga ingatlan jutalékának haszonélvezetét egyáltalán, vagy végrehajtató követelésének keletkezése előtt felperesre átruházta, a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn egyedül ama tény alapján, hogy a kérdésben lévő birtokot egészben felperes