A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

399 bíróság jogszerűen mondotta ki, hogy a T. J.-ot terhelő fele rész erejéig alperes végrehajtási joga megszűnt és a felperes által a vég­rehajtás során teljesített fizetéseket helyesen tudta be az egész kö­vetelésből felperest terhelő fele részének törlesztésébe, a helyett, hogy annak visszafizetését felperes részére megítélte volna s az ezen törlesztéssel fedezetlen maradt összeg tekintetében helyesen tartotta fenn a felebbezési bíróság a végrehajtást felperes ellené­ben. Nem sértett a felebbezési bíróság jogszabályt az által sem, hogy felperesnek a közös teherben való részesedési arányát fele részben állapította meg, mivel ennek ellenkezőjét a felebbezési biró­ság ítéleti tényállása szerint ki nem mutatta, felperes sérelmezi ugyan ezt a megállapítást, mivel ő állítása szerint az ellenkezőt bizonyí­tani kívánta, azonban a felebbezési bíróság eljárási szabályt nem sértett az által, hogy e tekintetben a bizonyítási eljárást mellőzte, mivel felperes ennek a körülménynek a bizonyításába bírósági fel­hívás ellenére a három előző ,árgyaláson nem bocsátkozott a feleb­bezési bíróság tehát a negyedik lárgyaláson a S. E. 33. és 130. §-ai értelmében joggal mellőzhette az ez iránti további bizonyítási eljá­rást és pedig annál is inkább, mivel felperes a bizonyítás tekinteté­ben a tárgyalási jegyzőkönyv szerint ily irányban indítványt sem tett és csak is szükség esetére ajánlkozott ezt bizonyítani. (Kir. Guria I. G. 148/900. 1900 május 11.) 1120. Annak a meghatározása, hogy az a fél, a ki a feleb­bezési eljárásban olyan új előadás alapján lett nyertes, melyet a bíróság meggyőződése szerint már az első bíró­ság előtt érvényesíthetett volna, marasztaltassék-e a felebbezési eljárásnak költségében, a felebbezési bíróság­nak belátásától függ; e kérdés tehát jogszabály sértés alá vonható nem lévén, a részben a felülvizsgálat ki van zárva. (S. E. 185. $. és 168. §.) Végrehajtási ügyből kifolyólag a végrehajtást szen­vedettnek követelése behajtására kirendelt ügygondnok­nak a követelés behajtása iránt indított perben való per­vesztessége esetére a perköltségben sem a végrehajtást szenvedett, sem a végrehajtató fél nem, hanem a fel­peresként fellépő ügygondnok marasztalandó, e marasz-

Next

/
Thumbnails
Contents