A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

XLVII A közbirtokosság az általa tett alapítványi okirat szerint két felekezeti iskola tanítói fizetése biztosítására és kifizetésére vállalkozván akként, hogy e czélra az okiratban felsorolt javakat lekötötte s ezeknek jövedelme kezelését •és a fizetés kiszolgáltatását magának tartotta fenn, elvállalt fizetési kötelezettségének nem tett eleget azzal, bogy a lekötött ingatlanokat, természetben az egyik felekezet egyházközségének átadta és a másik egyházközséget az alapítványi oklevél szerint őt megillető igényeknek érvényesítésével nem utasíthatja az ingatlanokat átvevő másik egyházközséghez. 1117. 390. A közbirtokosság által a közgyűlésen elvállalt fizetési kötelezettség hatályossága a jogosított irányában nincs függővé téve attól, hogy a közgyűlési határozat a jogosítottnak kézbesíttessék, s elegendő, ha a kötelezettségnek teljesítése által ez a jogosított által elfogadtatott. 1117. 390. A kisajátítás a tulajdonszerzésnek kivételes és egyebektől eltérő módja, úgy hogy a mennyiben, ha a kisajátítási jog meg van adva és a kisajátítási terv jogérvényesen meg van állapítva, úgyszintén a kisajátító a kisajátítás alá vett területet a kisajátítás czéljaira tényleg birtokba vette, mindezek által a kisajátítás jogilag megtörtént, és a kisajátító a tulajdonjogot megszerezte oly hatálylyal, hogy habár az esetleges kártalanítást mint a már megtörtént kisajátításnak jogi következményét magától el nem háríthatja, de korlátlanul érvényesítheti •a tulajdonjogot a telekkönyvi előleges feljegyzés nélkül is bárkinek irányában. 977. 113. X. JOGÜGYLETEKNEK ÉRVÉNYTELENSÉGE. A szerződésileg elvállalt kötelem teljesítése iránt fennálló kötelezettséget •és a nem teljesítés alapján jogszerűen felmerülő vagyoni felelősséget nem érintheti az a körülmény, hogy a kötelezett a kötelem elvállalásánál ennek tárgyi mivolta vagy terjedelme iránt, a másik szerződő félnek erre irányuló ténykedése hiányában esetleg tévedésben volt. 984. 130. A szerződésben résztvevő önjogú fél, a nem önjogú fél nevében is kötött és teljesedésbe ment szerződést, a másik szerződő fél cselekvési képességének hiánya miatt meg nem támadhatja. 1044. 246. Azoknak az eseteknek a kivételével, a melyekben törvényes szabály a jogügylet érvényét az előírt alakszerűséghez köti, a felek jogviszonyaik feltéteteleit bármely alakban szabadon állapíthatják meg és a törvényben meghatározott eseteken kívül a szerződés minden lényeges kellékét magában foglaló szerződés érvénye annak irásbafoglalásától csak akkor tehető függővé, ha maguk a felek a szóbeli megállapodás érvényét kifejezetten annak írásbeli foglalásához kötötték. 1044. 246. A szinlelt, illetve koholt jogügylet a felek között jogviszonyt nem létesít, ennek következtében az mint alapjában hatálytalan, jogi kötelmet meg nem állapít. 1066. 294.