A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

391 és jogok kezelését az alapítványt tevő közbirtokosság magának tartotta fenn, és a tanítók és tanár fizetését a közbirtokosság pénztára volt hivatva teljesíteni. A közbirtokosság pénztára azonban a helyett, hogy közvetlenül fizette volna a római katholikus egyházközség iskola tanítóját, magának az egyházközségnek évenként 385 frt 75 krl mini reáeső jutalékot fizetett. De 1896 július 24-én a közbirtokosság egy jegyzőkönyv szerint az ingatlanokat magukal átadta az ev. református és római katholikus egyházközség képviselőinek közös birtokába, s ez idő óta a római katholikus egyházközségnek az évi 385 frt 75 kr. kifizetését nem teljesítette, oda utasítván ezt az egyházközséget, hogy az átadott ingatlanok jövedelmének reá eső jutaléka végett forduljon az ingatlanokat egyedül birtokló evang. református egyházközséghez, és vitatta a közbirtokosság, hogy az ingatlanoknak átadása által az ő fizetési kötelezettsége megszűnt. A szóban forgó ingatlanokat, melyeknek tulajdonjoga telekkönyvileg a közbirtokosságot illette, az evang. református egyházközség magánárverésen eladatta, és ehhez a közbirtokosság az által járult hozzá, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését az illető vevők javára megengedte, a vételárt pedig egészben az evang. református egyházközség kapta meg, a nélkül, hogy abból a római katholikus egyházközségnek valamit juttatott volna, mert azt vitatta, hogy a befolyt vételár kamatja a saját jutalékát sem fedezi. Ekkor a római katholikus egyházközség az 1896 július 24-ről meg nem fizetett évi 385 frt 75 kr. járandóság megfizetése iránt a közbirtokosság mint alperes ellen pert indított, a melyben alperes marasztaltatván, felülvizsgálati kérelmével a kir. Guria által is elutasíttatott a következő okokból: Téves ugyan a felebbezési bíróság Ítéletének az a jogi indoka, mintha alperes a perben tárgyalt iskolai alapítványt az 1868: XXXVIII. t.-czikkbe foglalt népiskolai közoktatási törvénybeli kötelezettség helyett létesítette volna, mert az 1878 márczius 31-én kelt B. a. alapító levél tartalma szerint a közlegelőnek egyénenkénti felosztása alkalmával ugyan, de a m .. . i evang. református, valamint az ottani róm. katk. alsóbb iskolák öt tanítója és egy még csak fölállítandó középiskola tanára fizetésének biztosítására, tehát nem községi iskola, hanem felekezeti oktatás czéljára alkottatott és az alapító alperes közbirtokosság az okiratban kitett esetié magának még a tulajdonjogot és rendelkezési jogot is fentartotta, azokra a javakra, a melyek jövedelmét az alapítvány fentemiitett czéljára szánta. Ez a téves jogi álláspont azonban a megtámadott ítéletnek megváltoztatására nem vezethetett. A B. a. alapító levélben alperes közbirtokosság nem törvénybeli kötelezettségből, hanem önként a m ... i evang. ref. és a róm.