A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)
323 kötelezettségen felül, külön szóbelileg még oly kijelentést is tettek, mely szerint alperesek, illetőleg jogelődjük a felperes által neje helyett állítólag teljesített fizetések megtérítését felperessel szemben magukra vállalják; már pedig a S. E. 197. §-ának harmadik bekezdése szerint az első és felebbezési bíróság előtt nem érvényesített tények és bizonyítékok, melyek nem valamely eljárási szabály alkalmazására vonatkoznak, a felülvizsgálati eljárásban fel nem hozhatók, mert továbbá a felebbezési bíróság a felhívott átruházási szerződésnek abból a tartalmából, hogy a birtokot átvevők, ez azt terhelő adósságok kifizetésére köteleztettek, helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a szóban forgó ügylet által felperes és alperesek között jogi kötelem nem létesült, mert a felebbezési biró-ság tényállása szerint a birtokot terhelő adósságok még a vagyon átruházása előtt egyenlíttetvén ki, azok a kérdéses időpontban jogilag már nem léteztek. (Kir. Guria I. (i. 4/900. 1900 márczius 1.) 1082. A végrehajtást szenvedő birtokában lefoglalt ingókat a felperes saját pénzén vásárolván s a foglalás foganatosítása előtt a végrehajtást szenvedő bérbe vévén, a végrehajtató hitelezőre hárul az igényperben annak a kimutatása, hogy későbbi tények következtében azok nem a felperes, hanem a végrehajtást szenvedőnek tulajdonai, vagy hogy a bérszerződés hatályának megtámadhatási feltételei fenforognak. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított és a S. E. 197. § i rtclmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az igényelt ingók a felperes pénzén vásároltattak, a C. a. bérszerződésben pedig úgy végrehajtást szenvedő, mint annak neje, mint ez az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott tényállásból is kitűnik, annak •elismerése mellett, hogy az ingók felperes tulajdonai, azokat az alapfoglalás foganatosítása előtt 5 frt havi bér mellett bérbe vették. Eme szerződéssel szemben alpereseket terhelte a bizonyítás arra nézve hogy az abban körülirt ingók későbbi tények következtében nem felperes, hanem végrehajtást szenvedő tulajdonai és illetve, 21*