A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

310 hatálylyal nem bír, illetve nem eredményezheti azt, hogy felperes a további szolgáltatás teljesítésére jogilag képtelennek tekintessék. Habár ezek szerint az A. a. okiratban foglalt szerződés a minek kikötött időbeli tartama már a felebbezési eljárás folyamán le is járt, a felperesnek törvényszerűen nem indokolható ténykedése következtében a maga egészében teljesedésbe nem ment és részben meghiúsult, ez alapon alperes jogszerűen csak azt követelheti, hogy neki az az által vesztett érdeket felperes megtérítse és erre nézve alperesnek az előre kapott díjnak fel nem dolgozott része jogszerűen fedezeti alapul is szolgál, és alperes ama díjnak fel nem doldogozott részét vesztett érdekének erejéig a keresk. törvény 309. §. szerint jogosan meg is tarthatja, ellenben alperes nem jogosult arra, hogy az előre kapott díjnak fel nem dolgozott részét magának egyszerűen megtartva, ez által esetleg a felperes kárával jogtalanul gazdakodjék, mert alperesnek ama egyszerű megtartáshoz való joga kötbérszemen az A. a. okiratban kikötve nincs, ehhez képest, minthogy alperes ama 6000 frtot az ő részéről utóbb teljesítendő ellenszolgáltatás díja gyanánt vette át, és ez az ellenszolgáltatás alperesre nézve a dolog természeténél fogva vagyoni teherrel és esetleg előnynyel is járt, erre a díjra alperesnek csak a részéről teljesített ellenszolgáltatás mérvének szerződésszerű határáig van joga, és alperes nem követelhet díjat mint ilyent azért, a miért maga a megfelelő ellenszolgáltatást egyáltalában nem teljesítette, ellenben követelheti ama vagyoni hátránynak elhárítását, a mi neki az illető szerződésnek részben meghiúsulta által az ő hibáján kívül okoztatott. Minthogy ezek szerint a felebbezési bíróság téves jogi felfogásból kiindulva figyelmen kívül hagyta azt, hogy alperes az előre kapott díjnak fel nem dolgozott része erejéig és ellenében követelheti felperestől ama vagyoni hátrány kiegyenlítését, a mi alperes vagyonában az által esetleg okoztatott, hogy az A. a. okiratba foglalt szerződés felperesnek törvényszerűen nem igazolható ténykedése következtében egészben teljesedésbe nem ment és részben meghiúsult; de ez irányban a felebbezési bíróság az alperesnek esetleg vesztett érdeke közelebbi jogalkotó ténykörülményeinek és számszerű összegének kiderítésébe és megállapításába nem bocsátkozott: ezeknél fogva az ügy a felebbezési bíróság Ítéleti tényállásának hiányossága okából a felülvizsgálati eljárásnál jelenleg érdemben el nem dönthető, a miért is a S. E. 204. §. értelmében a