A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

308 tétlenné vált volna; azonban jelenleg ezeknek az eseteknek egyike sem forog fenn. A felebbezési bíróság ugyanis nem állapított meg tényeket az iránt, de a felebbezési biróság Ítélete és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint felperes maga fel sem hozta azt, hogy az illető szerződés további teljesülése az alperes valamely ténykedése következtében hiúsult volna meg. Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy az A. a. okirat 6. pontjában szerződésszerű kikötés foglaltatik az iránt, hogy felperes alperestől az előre adott díjnak még fel nem dolgozott része visszaadását akkor is követelheti, ha alperest a szerződés teljesítése körül jogellenes lénykedés nem terheli ; mert a visszterhes szerződés ebbeli jogi természetéből következik, hogy a szerződő felek akarategysége és éppen a szerződéssel biztosított érdeke rendszerint arra irányul, hogy a szerződés a maga egészében teljesedésbe is menjen, hogy tehát a szerződéstől az egyik fél egyoldalúan és a másik fél részéről arra okot szolgáltató ténykedés hiányában el ne állhasson ; már pedig az olyan szerződésszerű kikötés, hogy az egyik fél a másik fél szerződés ellenes ténykedése nélkül is ettől a szerződésszerű munkára előre adott díjat visszakövetelhesse, és ez által a szerződés további teljesülését meghiúsíthassa, a szerződéstől való egyszerű és egyoldalú elállhatással jogilag azonos; az ilyen kikötésnek tehát kifejezettnek, határozottnak kell lenni, és így az a szerződésszerű akaratkijelentés, a mire ez az elállhatás alapítva van, az illető szerződés jogi természetének tekintetbe vételével és szorosan magyarázandó; és mert az A. a. okirat 6. pontja azt tartalmazza, hogy ha alperes a már felvett 6000 írt ellenében a hirdetést nem teljesítené,, vagy a jelen megállapodást megszegné, az előre kifizetett hirdetési díjaknak a még nem teljesített hirdetés után járó részét a felperesi részvénytársaságnak visszafizetni tartozik, már pedig ez a szerződésszerű akaratkijelentés a használt szavak közönséges értelménél fogva nem kifejezett és határozott kijelentése annak, hogy felperes a szerződésből egyszerűen és egyoldalúan elállhat, de egyébként az ilyen elállhatás az illető szerződés jogi természetével ellenkezik is, hanem a mennyiben abban az akaratkijelentésben a nem teljesítés tekinteben csak az alperesre van ténybeli vonatkozás, ellenben felperesre ilyen vonatkozás nincs, és az A. a. okiratban az alperes részéről szolgáltatás gyanánt a hirdetés kiragasztásán, mint a hirdetés tulaj-