A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

304 Abból a megállapításból azonban, hogy felperes a betéti könyvvel feltétlenül nem rendelkezett, és hogy a házassági szerződésen alapuló jogait nem gyakorolta, nem következik, hogy felperes a hozámányi tőke kamatai iránti jogát elvesztette; mert abból a megállapított tényből, hogy vinculált betéti könyvre elhelyezett összeg iránt a házasfelek csak közös megegyezéssel rendelkezhettek, csak az következik, hogy az egyébként is a nő kizárólagos tulajdonát képező hozományi tőkeösszeg nem állott a férj rendelkezésére, de nem egyúttal az is, hogy a kamat a férjet nem illetné, ha az az iránt nem is rendelkezett, és mert jogszabály az, hogy valamely jognak nem gyakorlása magában véve a jognak megszűnését, vagy elvesztét nem eredményezheti. A közokiratba foglalt házassági szerződés szerint az időközben 5000 frtra leszállt betéti könyv felperesnek nemcsak hozományul adatott, hanem mint ilyen a férjnek tényleg át is adatott, az. eme közokiratban foglaltakkal szemben tehát alpereseket terhelte a bizonyítás az iránt, hogy eme betétkönyv hozomány jellege a házafelek által utólag megváltoztattatott, és hogy a mennyiben azok között később ily vagyonjogi szabályozás történt, az az 1886 : VII. t.-cz. 22. §-a rendelkezéséhez képest közjegyzői okiratban történt, alperesek azonban ily értelmű megállapítást az ügyokiratokból s az Ítéletből kitűnően nem is kértek. Minthogy tehát a kérdésben levő összeg a férjnek tényleg átadott hozományt képezett, minthogy a megállapított tényállás szerint a betéti könyvecskére vezetett közös rendelkezési jog a házásság fennállása alatt nem töröltetett és felperes közös rendelkezési joga sem az által, hogy a betéti könyvecske a végrehajtás alkalmával a nő birtokában találtatott, sem maga a végrehajtás tényével meg nem szűnt, tehát joghatályában ma is fennáll, és minthogy jogszabály az, hogy a hozomány a házasság megszűntével a nő vagy ennek elhalálozásakor öiökösei által csak oly minőség és. mennyiségben követelhető vissza, mint az tényleg adatott, vagyis hogy a szaporulat visszakövetelés tárgyát nem képezheti, és minthogy e szerint a készpénzbeli hozomány után az annak szaporulatát képező kamat is a házasság tartamára a nő vagy örökösei által egyáltalán nem hövetelhető : kétségtelen, hogy a felperesnek átadott hozomány kamatai a férjet illetik, melyek a nő adósságainak törlesztésére nem fordíthatók, s a mennyiben a nő adóssága fejében lefoglaltattak, a férj tulajdonaként a foglalás alól felmentendőL