A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)
204 beadása meg nem történt, ez a bérbeadás egy egész negyedévre meghiúsultnak vélelmezendő ; mert ama tényállás szerint W. I. olyannak tekintendő, a ki ama háznál megállapított hiányokat közvetlenül előidézte és így felperes a W. I. megbízhatósága iránt jogszerűen kételkedhetett és ez alapon jogszerűen nem szolgálhat felperes hátrányára jelenleg az, hogy a házat W. I.-nak nem adta bérbe; mert annál a szerződésszerű kikötésnél fogva, hogy bérlők tartoznak a bérleti idő lejártával a házat tiszta és használható állapotban adni vissza nem csak a szándékos vagy a köteles gondosság által okozott hiányok, hanem a rendes használat által bekövetkezett és a használhatóságot gátló hiányok kijavíttatásának kötelezettsége is a bérlőket terhelte és így az utóbbi hiányok kijavíttatására szükséges idő a bérlők szerződés ellenes mulasztásánál és késedelmével a bérlők előnyére nem szolgálhat; és mert ilyen körülmények között a háznak a bérleti idő lejárta után bérbe nem adhatása jogszerűen az L, II. rendű alperes szerződés ellenes ténykedésére vezethető vissza, illetőleg ezzel a ténykedéssel okozati összefüggésben van és így ez a két alperes a szerződés ellenes ténykedésével a ház bérbe nem adhatása által felperestől elvont haszon iránt felperest kártalanítani tartozik, e károsodás kiszámításának pedig a ház után addig fizetett bér egyik jogszerű alapja. (Kir. Curia I. G. 561/99. 1900 január 25.) 1052. A végrehajtás megszüntetése iránti kereseti kérelem, a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, ennek különös kifejezése nélkül is magáhan foglalja. (1881 : 60. t.-cz.) A hitelező és adós között, az eredeti követelés egy részének a hitelező által történt elengedése mellett az azon felüli tartozási összegnek az adós részéről váltóval fedezése és részletekben leendő törlesztése iránt létrejött az a szerződés, mely szerint a tartozási összegnek a kitűzött határidőben lejáró részlete nem pontos fizetése esetére, a hitelezőnek az eredeti követelés erejéig fennálló végrehajtáshoz való joga újra feléled, érvényét el