A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

XXV felmerült a felelt a kérdés felett, hogy a pereH fél eskü alatt kihallgattassék-e, tanácskozás czéljából vissza nem vonult, eljárási jogszabályt nem sérteti meg. 1093. 347. A felebbezési bíróság nem sérteti meg jogszabályt az által, hogy meggyőződésének megalkotásánál a peres felek egyike és a másik peres féltől különböző harmadik személy között lefolyt igényperben kivett oly tanúk vallomását is figyelembe vetle, a kik a jelen igényperben kihallgatva nem lettek. 943. 46. A bíróság nem sértett meg eljárási jogszabályt az által, hogy a peres fél részéről kiállított okiratnak ez által tagadott valódisága iránt meggyőződésének megalkotása czéljából, az okiratot előttemező tanúk névaláírása valódiságának megállapítása végett a tanúknak más kétségtelen névírása összehasonlítása iránt szakértőket hallgatott ki. 953. 66. Jogszabályba ütközik a felebbezési bíróság ítéletének az a rendelkezése, mely szerint a felperest keresetével elutasítván, a perköltségben a felülvizsgálati kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóan marasztalta, mert ha a marasztalás csak a perköltségre nézve történt, a végrehajthatóság kimondásának nincs helye. 984. 130. A mennyiben a bíróság a kárban való részesedést nem valamely arányszámítás szerint osztotta meg, hanem az összes körülményeknek figyelembe vételével belátása szerint állapította meg, a kár összegére vonatkozó megállapítása a téves számítás miatt meg nem támadható. 1024. 208. Habár az elsöbiróság a felperest kizárólag a kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el keresetével, miután a felperes felebbezési kérelmében az alpereseknek érdemleges marasztalása iránt is terjesztett elő kérelmet, a felebbezési bíróság nem sértett meg eljárási szabályt, a mikor a felperesnek kereseti jogát érdemlegesen döntötte el. 1042. 242. A felebbezési bíróság jogszabálysértést nem követett el az által, hogy a mennyiben abban a jogi felfogásban volt, hogy az ügy eldöntése első sorban az alapkérdésnek eldöntésétől függ, csupán ezen alapkérdés felett tárgyalt, s e kérdést döntötte el itéletileg. 1103. 167. A felebbezési biróság lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy a perbeli félnek személyes meghallgatása czéljából kitűzött tárgyalást, a mikor a fél a perben ügyvéd által képviselve volt, a képviselő távollétében a megjelent perbeli féllel a tárgyalásra kitűzött határidő elérkezte előtt befejezte. 1107. 377. A felebbezési biróság lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy a mikor az eljárás folyama alatt megállapítást nyert az, hogy a felperes részéről a felebbezést az elsőbiróságnak ítélete ellen, a felperes gondnokság alá helyezése következtében, nem a törvényes képviseletre hivatott gondnok adta be, pusztán az elsöbiróság ítéletének a gondnok részére leendő kézbesítését rendelte el. 1 108. 378.