A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)
82 hozottaknak tekintve; azonban ezen az alapon alperes panaszában nem mutatta ki azt, hogy szabálytalan volna a felebbezési bíróságnak az a ténymegállapítása, a mely szerint a felebbezési bíróság nem találta bizonyítottnak azt, hogy az illető feleknek szerződésszerű akarata nem irányult arra, hogy jogügyletet létesítsen, avagy más jogügylet létesítésére irányult, mint a minek az elfogadott tényállás szerint szerződésszerű kifejezést adtak. (Kir. Curia I. G. 256/99. 1899 szeptember 16.) 940. A nő által férje ellen ideiglenes tartás iránt indított pernek felfüggesztésére okul nem szolgálhat az, hogy a közöttük fennálló házasságnak büntetésre méltó cselekmény által történt megkötése miatt hüntető eljárás, úgyszintén a házasság megsemmisítése iránt is peres eljárás van folyamatba téve. (S. E. 44. §.) A házastársak vétkességének kérdése olyan értelemben, a miként azt a házassági jogról szóló törvény a házassági kötelék fentartása vagy megszüntetése szempontjából szabályozza, az ideiglenes nőtartási perben megállapítás tárgyát nem képezheti. A vétkessége következtében ideiglenes tartásra kötelezett férjnek ebbeli kötelezettségét nem szüntetheti meg az a körülmény, hogy utóbb tékozlás és gyengeelméjűség okából gondnokság alá helyeztetett, s a tartásdíjban való marasztaltatást a férjnek teljes vagyontalansága sem gátolja. A tartásra kötelezett férj részéről a perben az irányban felhozott kifogásnak mérlegelése, hogy nejével közös háztartást nem is folytatott s így az elbagyás következtében a tartást igénylő nejének viszonyaiban változás nem állott elő. Ügyállás: A felperes férje ellen, a ki gondnokság alatt áll, képviselve ennek atyja, mint gondnok által ideiglenes nőtartás iránt pert indított. Alperes azzal védekezett, hogy érvényesen megkötött házasság nem létezik, mert az nem az illetékes anyakönyvvezető előtt köttetett meg, s míg a házasság érvénye külön úton el nem bíráltatik, felperes tartás iránt pert sem indíthat. Továbbá, hogy az alperes a felperest el nem hagyta, mert együtt sem éltek, — s alpe-