A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

-is bály helytelen alkalmazásával utasította el felperesnek az elsőbiróság előtti tárgyaláson módosított azt a kérelmét, mely a természetben kötelezett szolgáltatás pénzbeli egyenértékének megtérítésére van irányozva, arra tekintettel, hogy az alperes részére elajándékozott házban levő előszoba és félkonyha használati értékét 25 frtban, a hátulsó szoba és félkonyha használati értékét 20 írtban, a félkert használati értékét pedig 10 frtban állapította meg a felebbezési bíróság egy év tartamára és hogy felperes nem kérte megállapíttatni azt, hogy a szerződésben kikötött tisztességes lakásnak az értékesebb előszoba és nem a hátsó szoba és fél konyha használata felel meg, ezeknél fogva a hátsó szoba és fél konyha, úgy a fél kert használati értékének megfelelő B0 írt összeg volt felperes részére a tisztességes lakás és fél kert használatának egyenértékeként megállapítandó és alperes a rendelkező rész értelmében ennek fizetésére kötelezendő. (Kir. Guria I G. 246/99. 1899 szeptember 15.) 938. Az a nő, a ki a házassági együttélést maga szakítja meg, férjétől ideiglenes tartást csak abban az esetben követelhet, ha kimutatja, hogy a különélésre a férjének vagy ennek hozzátartozóinak tűrhetlen magaviselete szolgáltatta az okot. Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta azt a jogszabályt, mely szerint férjétől csak az a nő követelhet tartásdíjat, a ki a külön élésre okot nem szolgáltatott, mert az elsőbirósági eljárás folyamán, valamint a felebbezési tárgyaláson kihallgatott tanuk igazolják az alperes által történt bántalmaztatását, alperes durva sértéseit és életveszélyes fenyegetéseit, tehát neki vétkül be nem tudható, hogy elmenekült saját szülőihez és ő is sértésre ragadtatta el magát. Ez a panasz nem bír alappal. Ugyanis a felebbezési bíróság Ítéletében az nyert megállapítást, hogy alperes a felperes nejét többször tettlegesen bántalmazta és őt dúrva szóbeli sértésekkel illette ugyan, de ezekre a bántalmazásokra, felperesnek az a ténye szolgáltatott okot, hogy férjét és ennek szülőit sértésekkel illette és megállapíttatott az is, hogy felperes hagyta el a férjét, vagyis, hogy a házassági együttélést ő szakította