Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

88 bíróság, midőn az 1. r. alperest az iránt való nyilatkozattételre hívta fel, hogy az elsőbiróság előtti eljárásban a 2. r. alperes képviseletében tett jogcselekményeket a felebbezési eljárásban jóváhagyja-e vagy sem? 1. 37. 38.. A felek rendszerint a tárgyalás berekesztéséig tehetik meg nyilatkozataikat és hozhatnak fel bizonyítékokat, a felebbezési bíróság azonban nem követ el szabálytalanságot, ha a halasztások és a bizonyítási eljárásnak teljes kimerítése után felbozottakat már nem veszi figyelembe. II. 310. 151. Az a panasz, hogy a felebbezési bíróság ítéletének a kihirdetéskor szóval közölt indokolás, az írásba foglalt indokokkal meg nem egyeznek, figyelembe nem jöhet, ha annak támogatásául mi bizonyíték sem lett felhozva. II. 427. 383. Részitéletnek hozatala szintén függővé van téve a per vonatkozó részének érdemi végeldöntésére alkalmas voltától s így a felebbezési bíróság lényeges eljárási jogszabályt sértett meg akkor, a midőn részitéletben az alperest, a felperes irányában ideiglenes nőtartási díjban egy bizonyos időtől kezdődőleg marasztalta, annak az alapkérdésnek megállapítása nélkül, hogy a házasfelek különélésére melyik fél vétkessége szolgáltatott okot? II. 432. 391. A felebbezési bíróság részéről elkövetett lényeges ítéletének feloldására vezető eljárási jogszabálynak megsértése az által, hogy a több alperesre nézve csak egységesen eldönthető ügynél, az egyik alperes nevében meghatalmazás nélkül eljárt képviselőnek tévesztése által okozott szabálytalanság megszüntetése helyett, az ügyet valamennyi alperesre nézve érdemlegesen elintézte. II. 450. 428. Az a fél, a ki a felebbezési bíróságnak ítéleti tényállása szerint ügyvesztesnek azért mondatott ki, mert az őt terhelő bizonyítási kötelességnek meg nem felelt, a felebbezési bíróság ítéletét a miatt, hogy az ellenfél határozatlan védekezése következtében az ő bizonyítási kötelessége felől tisztában nem lehetett, a felebbezési bíróság pedig elmulasztotta a felek homályos nyilatkozatának felvilágosítása és a hiányos előadásoknak kiegészítése iránt a törvény által előszabott kötelessém'd teljesíteni, felülvizsgálattal meg nem támadhatja olyan esetben, a mikor az ellenfél védekezése a perben annyira világos és határozott volt, hogy bizonyítási kötelességének tárgya iránt homályban nem lehetett. III. 402. 6. Az a jogszabály, hogy a per a keresetnek megindítása idejében fennálló állapot szerint bírálandó meg, ily általánosságban feltétle-