Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

178 csak azt vonhatja maga után, hogy felek között irányadóul az szolgál, a mit a biró a per adatai alapján határoz. II. 339. 206. Az, a kiről meg van állapítva, hogy a kötelező okirat aláírásakor elmebeteg lévén, a jogügylet érvényességéhez megkívántató cselekvőképességgel nem bír, a kötelező okirat alapján, ha csak oly tények igazolva nincsenek, a melyek szerint más kárával jogtalanul gazdagodott, nem marasztalható. III. 522. 138. A végrehajtási árverésen saját vételén kívül nyerendő egyéb vagyoni előny iránt létesült ügylet, mint törvény által tiltott, eredetileg törvénytelen. III. 016. 354. Az okirat kiállításánál, az azt kiállító fél, megtévesztetésének kifogását nem érvényesítheti, ha állítólagos tévedésének egyedül ő volt az oka. II. 255. 55. Az 'akaratkinyilvánítások érvénytelenítésére nem elegendő az egyszerű tévedés, hanem a menthető tévedés kimutatása szükséges. II. 270. 87. Az a körülmény, hogy valamely jogügylet közokiratba vagy törvényszerű alakban kiállított okiratba foglaltatott, avagy hogy egyébként bizonyíttatott, hogy az ügylet alakszerűén, illetve úgy, a mint az külsőleg jelentkezik, tényleg létesíttetett, nem zárja ki az ellenbizonyítást arra nézve, hogy a felek nem akartak jogügyletet komolyan létesíteni. III. 566. 243. Ha a felek közösen folytatott üzletre nézve összeszámoltak és az összeszámolásnál mutatkozó különbözetről az egyik fél a másik fél javára adóslevelet állított is ki, az adóslevelet kiállító az adóslevéllel szemben jogosan felhozhatja, illetve bizonyíthatja azt, hogy az összeszámolásnál tévedés történt, illetve, hogy az összeszámolásnak az adóslevélben kitüntetett eredménye a való tényeknek meg nem felel. IV. 690. 76. Nincs hazai tételes törvény vagy állandóan követett joggyakorlat, a melynél fogva a leszármazó korlátolva lenne abban, hogy a közös szülő életében még, ez után reá néző örökségi igényét, szülőjével vagy testvérével egyességileg végérvényesen ne szabályozhatná, s ha ilyen egyesség testvérek között feltétlenül jön létre, az szerencsejáték természetével birván, a szülők vagyonának kisebb vagy nagyobb voltával az egyességre lépett felek egyike sem védekezhetik sikeresen, hanem a koczkázatot a felek mindegyike maga viseli. IV. 674. 46. Az ügylet létesítésénél az egyik félnek tévedése, a mely nem