Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

157 nak rendelkezésére bocsátani, következésképen annak részéről, a kinek az árú megrendelés nélkül \eti megküldve, a megvizsgálás és rendelkezésre bocsátás elmulasztása, az ő hátrányára jogi jelentőséggel nem bir. III. 595. 320. Oly esetben, ;i midőn a vevő azért kövelel árleszállítást és kártérítést, meri az árú a kikötőt! kellékeknek meg nem felel, az árúnak a/, eladó rendelkezésére bocsátása nem szükséges és annak, hogj a vevő a/, árút megtartotta, csak az a következménye, hogj az árú elleni kifogásokat ő tartozik bebizonyítani. Ez esetben az azonnali értesítés kötelezettsége nem áll ugyan fenn, de azért a vevő az eladót az árú elfogadása felől sokáig nem hagyhatja kétségben s a lapasztalt hiányokról őt minden okadatolatlan hosszabb balogatás nélkül ilyenkor is értesíteni tartozik. III. 525. 146. A vevőnek az a kifogása, hogy a vétel tárgya a kikötöttnél kevesebb mennyiségben adatott át, nem esik a K. T. 349. §. vagy az (). P. T. 933. §-ban szabályozott elévülés alá. IV. 712. 120. A K. T. 352. és 347. szakaszainak a törvényes gyakorlat által elfogadott helyes értelmezése szerint a nyilvános eladás az átvételben késedelmes vevő rovására megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha azt az eladó szükségtelen késedelem nélkül teljesíti, mert annak bizonytalan eshetőségekre való elhalasztása, a mely az árúval a vevő rovására való nyerészkedésre vezethet, meg nem engedhető. I. 174. 253. A kapott vételárelőleg, a szerződés megszűnte esetén, csak igazolt károsodás fejében tartható vissza. I. 215. 316. Vételi ügyletből kártérítési igény érvényesítésére irányuló kereset tárgyánál fogva ügybirósághoz utasítva nincs. III. 509. 109. Az a károsodás, a mely az eladónál a vétel tárgyának a vevő részéről történt szerződésellenes át nem vétele következtében a vétel tárgyának eladása mellett a szerződésszerű vételár és az árverésen elért ár között jelentkező különbözetként felmerül, a dologtermészete szerint akkor sem szűnik meg, ha az árút. az árverésen az eladó maga veszi meg, e szerint az eladó az ő követelésének fedezetéül szolgáló, különben szabályszerűen foganatosított nyilvános eladásnál nincs elzárva attól, hogy az árút a saját maga részére vásárolja vissza. III. 500. 109. A vevőnek szerződésszegése esetében, az eladó, ha a teljesítést választotta, ezt a jogot csak abban a terjedelemben veheti igénybe, a melyben a szerződés meghatározta és nincs olyan jog-