Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

igényt érvényesít, keresete nincs a törvényszékek, mint házasságügyi bíróságok hatáskörébe utalva, hanem a S. E. 1. §. 5. c) pontja értelmében a sommás eljárás alá tartozik. III. 527. 155. A végleges nőtartás iránti keresetek a kir. törvényszék elé tartoznak. III. 531. 158. A mennyiben gyermektartás iránti perben az alperes meg nem jelenése alapján hozott elsőbirósági Ítélet alapjául szolgáló kereseti előadás szerint a felek között egyedül a tartási költség mennyisége a vitás, a tartási összegnek megállapítása nem a bíróság, hanem a gyámhatóság illetőségi körébe tartozik. III. 527. 154. Ha a szülők törvényesen el nem váltak, de tartósan különválva élnek és közöttük a gyermektartásra nézve nem annak ki által való viselésének kérdése, hanem egyedül ta artási költség mennyisége vitás, a tartási összegnek megállapítása a gyámhatóság illetősége körébe tartozik s így nem tartozik a birói hatáskör elé. I. 129. 173. A gyámhatósághoz a gyermek tartásdíja összegének megállapítása csak akkor tartozik, ha a tartás iránti kötelezettség maga nem vitás, míg ha e kötelezettség vitás s ennek következtében az ügy birói eldöntés alá kerül, ez esetben a bíróság határoz a tartásdíj mennyisége felett is. II. 406. 331. Ha az egymástól különváltan élő házastársak között indított tartási perben a kereset szerint a gyermekük tartási kötelezettsége is vitásnak jelentkezik, a peres kérdésnek eldöntése birói útra tartozik. II. 389. 293. A vagyontalan és munkaképtelen szülőknek köztekintetekből a leszármazók által leendő eltartása kötelezettsége esetén a tartás összegét a gyámhatóság csak akkor állapítja meg, ha a kötelezett kiskorú, különben a határozathozatal birói útra tartozik. IV. 875. 449. A S. E. 1. §. I) pontjára alapított keresetnek egyrészről előfeltétele az, hogy felperes a per tárgyát tevő ingatlant maga engedte át az alperesnek, másrészről az ilyen keresetnek nincs jogszerű alapja akkor, ha felperes az illető ingatlan visszabocsátására a jogosultságot nem az idézett törvényszakaszban foglalt három esetnek valamelyikére, hanem az anyagi jognál fogva őt netán megillető egyéb alapra fekteti. Az ilyen perben a bíróság a jogszabály helyesen alkalmazza akkor, a mikor a peres felek között levő dologi jogviszony eldöntésébe nem bocsátkozik. IV. 695. 90. A S. E. 1. §. 5. I) pontja alapján a birtoklás megszűntét az is