Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

106 198. §. Új tények és bizonyítékok érvényesítése. Eljárási jogszabálynak alkalmazására vagy nem alkalmazására vonatkozó, a felülvizsgálati kérelemben fel nem hozott, és csak a felülvizsgálati tárgyaláson felhozott új bizonyíték akkor vehető figyelembe, ha valószínűsitve van, hogy az előbb érvényesíthető nem volt. I, 61. 73. — 191. 578. Olyan új bizonyíték, a mely a felülvizsgálati tárgyalás alkalmával mutattatott be, figyelembe nem vehető. I. 169. 246. 199. §. Felszólalás a felebbezési eljárás szabálytalansága miatt. A törvényes képviselet, valamint a meghatalmazás hiánya a felülvizsgálati eljárásban is hivatalból észlelendő. I. 51. 133. — I. 65. 150. A félnek a perben meghatalmazolt ügyvédje képviselete jogosultsága ellen az ellenfél részéről csupán a felülvizsgálati eljárás rendén a miatt felhozott kifogása, hogy az ügyvéd a kamara lajstromában ez idő szerint nincs bevezetve, figyelembe nem jöhet. I. 196. 284. Ha a tárgyalás folyamán a biró személyében változás áll be, a tárgyalás ismétlenclő s az ennek az eljárási jogszabálynak alkalmazásánál elkövetett szabálytalanság miatt a fél felszólalási jogának nem gyakorlása esetén, panaszjoga is elenyészik. I. 112. 160. A felperes részéről az állítólag ő közötte és a felebbezési tanács elnöke közt fenforgó ellenséges viszonyra történt hivatkozás tekintetbe azért nem jöhet, mivel felperes a felebbezési biróság előtt a tényállásba bocsátkozott, a nélkül, hogy a nevezett biró ellenében a bírói érdekeltség miatti kifogását megtette, e kifogás érvényesítésének abba hagyásával pedig a kifogás további érvényesítésének joga is elenyészett. I. 162. 233. A kereset helytelen kézbesítése folytán, eljárási jogszabálynak megsértése miatt panasz nem emelhető, ha az alperes az ügynek tárgyalásába bocsátkozván, a szabálytalanság miatt fel nem szólalt. I. 201. 292. Egyidejűleg folyamatba tett több oJvan perben, a melyekben a tényállás teljesen azonos, a tárgyalásnak minden ügyben külön meg nem tartása és ez előadásnak a felek részéről nem ismétlése