Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)
19 iid;isaval ujítás nem jön létre, mennyiben a halasztás adásával a létező kötelem el nem enyészik, annak helyébe nem lép új kötelem, hanem a létező kötelezettségnek egy későbbi időben való teljesítése engedtetik meg. Ezeknek a jogelveknek s a fennebb megjelölt tényállásnak íigyelembe vételével téves alpereseknek az az érvelésük, hogy a kikötött idő elmultával a kezességből származó követelésük megszűnt. Mert a tényállás szerint alperesek nem egy bizonyos idő tartamára, hanem határozott fizetési idővel biró tartozásért vállaltak kezességet, ennél pedig a fizetési idő elmultával a kezességből származó kötelezettség meg nem szűnik. Annak az alperesi panasznak sincs törvényes alapja, hogy felperes a főadós tartozása fedezésére adott váltók alapján a váltó kötelezettek ellen pert és végrehajtást folytatván, egyidőben ellenük ugyanez a követelés nem érvényesíthető. Mert alperesek mint készfizető kezeseknek ez a kifogásuk ellenkezik elvállalt egyetemleges kötelezettségükkel. Nem bir alappal alpereseknek az a panaszuk sem, hogy az újítás létrejöttére alapított kifogásuk jogszabály mellőzésével nem vétetett figyelembe. Mert a fizetésre a felperes részéről engedett halasztással ujítás létre nem jött. Alpereseknek az a panasza pedig, hogy felperes a váltókat lejáratkor nekik bemutatni, s őket a tartozás rendezésére felhívni tartozott, alappal azért nem bir, mert miként a felebbezési bíróság ítélete vonatkozó indokaiban ki van fejtve, alperesek nem váltói kötelezettségben álló kezesek. De ha ezek szerint a kikötött fizetési idő elmultával s az adott halasztással egymagában véve alpereseknek elvállalt készfizetői kezességükből származtatott kötelezettségük nem is szűnt meg, ezek mellett nem téveszthető szem elől, hogy valamint az egyszerű kezesség, úgy a készfizetői kezességnél is fennáll az a jogszabály, hogy ha a követelés megfizetésére határozott idő köttetett ki, s a hitelező a határidő lejárta után a kezes beleegyezése nélkül az akkor még fizetőképes főadósnak a fizetésre halasztást enged és ha a főadós ez idő után fizetésképtelenné válik, s a kezes oly helyzetbe jut, hogy visszkereseti igényét nem érvényesítheti, a kezes elvállalt kötelezettsége alul szabadul. Minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéletében tényként van 2*
