Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)
LXVH az egyenes adóstól be nem hajtható, a kezes tehát az által, hogy per megindítása, illetve a végrehajtás elrendelése előtt a tartozást ki nem fizette, az egyenes adós ellen megitélt perköltséghez és megállapított végrehajtási költséghez való visszkereseti jogot el nem veszti. 685. 69. Ha egyetemleges kötelezettséget vállalt adóstársak egyike az egész adósságot kifizette, őt a többiek ellen az aránylagos megtérítés iránt követelési jog csak annyiban illeti meg, a mennyiben a köztük fenforgó tényleges részesedésből vagy különleges megállapodásból más nem következik ; nevezetesen, ha az ilyen adóstársak maguk között a kapott hitelt és az ezért nyújtandó ellenértéket megosztották, maguk között csak azt követelhetik, hogy ez a megosztás a maga egészében teljesüljön. 767. 230. Az egyetemlegesen kötelezetteknek egyike által teljesített fizetés, valamennyi adós javára szolgálván, annak következtében a hitelező követelése valamennyi egyetemlegesen kötelezett irányában megszűnt. 795. 283. A hitelező az egyetemlegesen kötelezettek közül arra, a ki a fizetést teljesítette, az ennek fizetése által megszűnt követelését át nem ruházhatja oly joghatálylyal, hogy követelése a többi adóstárs irányában, ezeknek eredeti kötelmi jogviszonya alapján tekintessék fennállónak. Nem változtathat ezen az, hogy ha a fizetést az egyetemlegesen kötelezett egyik adósnak az örökösei teljesítik. 795. 283. Az egyetemlegesen kötelezett adóstárs egyik örököse által a hitelezőnek teljesített fizetés következtében a fizető örökösnek kettős joga származott: az egyetemleges kötelezettségben álló örökhagyó jogán megilleti őt a visszkereseti jog a többi egyetemleges adóstárs irányában, másfelől pedig örököstársától követelhet a hagyatékban való részesedés arányában megtérítést. 795. 284. Az egyetemleges adóstársak, az egyetemleges jogügyletből egymás irányában csak akkor birnak kereseti joggal, ha egymás helyett, az egyetemleges tartozást egészben vagy részben kifizették. 890. 293. A készfizetői kezesség jogi természetével nem ellenkezik, sőt egyenesen az egyezik meg, hogy ez a kezes, esetleg a főadósra nézve létesült feltételtől eltérően, csak olyan feltételek mellett van kötelemben, a melyek mellett magát lekötötte. 804. 310. Több adósnak egyetemleges kötelezettsége esetén a hitelező nincs jogosítva arra, hogy az egyik adóstársnak jelzálogul szolgáló és elárverezett ingatlanának vételárából leendő kielégítéséről lemondva, követelésének kielégítését egészben vagy aránylag nagyobb részben a másik adóstárs még el nem árverezett ingatlanának vételárából követelhesse, mert különben a közös tulajdonos egyetemleges adóstárs károsodnék, s az egyetemlegesen kötelezett fél az által, hogy az ő ingatlan jutaléka később kerül árverés alá, kedvezőtlenebb helyzetbe nem juthat, mint jutott volna akkor, ha az ő jutaléka, adóstársának ingatlanával egyidejűleg került volna árverés alá. 862. 4-25. Az által, hogy a kezes elvállalt fizetési kötelezettségének a követelés lee*
