Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

XL zetet kívánhasson, ezért az ügylet tisztán árkülönbözet megtérítésére irányuknak nem minősíthető. 681. 62. A vételi szerződés szerint még hátralékos az a vételárösszeg, a mely az eladó helyett egy harmadik személynek, vagy egyik eladónak végkielégítésül volt kifizetendő, nem veszti el vételári minőségét. 712. 120. A vevőnek az a kifogása, hogy a vétel tárgya a kikötöttnél kevesebb mennyiségben adatott át, nem esik a K. T. 349. §. vagy az 0. P. T. 933. §-ban szabályozott elévülés alá. 712. 120. Az ellenfél birtokában levő üzleti könyveknek vonatkozó tartalma a perben elő nem adatván, ennek hiányában a könyveknek tartalma azon az alapon, hogy azokat a birtokban levő fél birói felhívás ellenére ki nem adta, meg nem állapítható, de különben is a bíróság szabadon mérlegeli, hogy az illető okirat tartalmára nézve előadottak mennyiben érdemelnek hitelt. 722. 139. A vevőnek szerződésszegése esetében az eladc, ha a teljesítést választotta, ezt a jogot csak abban a terjedelemben veheti igénybe, a melyben a szerződés meghatározta, és nincs olyan jogszabály, a mely szerint az esetben, ha a vevő az árú szállítása előtt kijelenti, hogy az árút át nem veszi, jogosítva lenne az eladó a vételár megfizetését, tekintet nélkül a szerződésben meghatározott részletfizetés kedvezményére, egészben és azonnal követelni. 740. 183. Ha felperes okiratra alapítottan vételi szerződés teljesítését követeli és az okiratban vevőként kifejezetten más van feltüntetve, felperes saját nevében a vételi szerződés teljesítését nem követelheti, hanem ilyen irányban felperesnek követelési joga csak akkor lenne, ha kimutatja azt, hogy az okiratban nevezett vevőt megillető vételi jog engedményezés vagy egyéb módon ő reá átszállott; ellenben erre nézve a kereskedelmi törvény 368. §-hoz képest nem bir súlylyal az, hogy az okiratban nevezett vevő és felperes között bizományi viszony áll fenn. 748. 201. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság irányában végkielégítésre jogosult ez iránti kérvényét a nyugdíjszabályokban előírt módon fel nem szerelve adta be, a per útján érvényesített ily igényének elutasítására okul nem szolgálhat, ha igénye jogosságának alapját a perben kimutatta. 788. 270. A mennyiben a részvénytársaság azon okból tagadja meg az ő alkalmazottja özvegye végkielégítését, mert a nyugdíjszabályzat szerint nincs ahhoz igénye, ha a szolgálatban levő tisztviselő ellen az elbocsátás, s ennek következtében a nyugdíjvesztés is kimondatott, de az ez iránti határozat csupán azért nem foganatosítható, mert az alkalmazottja időközben elhalt, — ezen esetnek fenforgását a perben kimutatni tartozik. 788. 271. Az alkalmi egyesülési jogviszony, e minőségében harmadik személyekkel szemben is hatályos. 794. 281. Alkalmi egyesülésnél a szükséges tökét csupán az egyik tag szolgáltatván, a másik az egyesülés czéljához csak munkájával járulván, a vállalathoz be-