Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

XIX a sommás birói illetőséget megállapító határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 781. 259. Az ingatlan tulajdonjoga iránt indított kereset külön ügybirósághoz utalva nem lévén, a birói illetőség kérdésében a másod bíróságnak végzése ellen felfolyamodásnak helye nincs. 885. 4-68. 185. §. A felülvizsgálat alapja. Az, hogy a felebbezési bíróság Ítéletét helyesen mondotta-e ki, a felülvizsgálatra való tekintet nélkül végrehajthatonak, a felülvizsgálati panasznak tárgya. 757- 214. A bíróság belátására van bízva annak megállapítása, hogy czélirányos volt-e a bíróság székhelyén kívül lakó ügyvéd megbízatása, valamint az is a birói belátás és mérlegelésnek van alávetve, hogy az ily megbízással mily öszszegű költség merül fel? ezek tebát nem jogkérdések, s így felülvizsgálat tárgyául sem szolgálhatnak. 81 2. 324. a) pont: Anyagi jogszabálysértés. A helyes jogczímen alapuló kár mennyiségének megállapítása ténykérdés ugyan, azonban az, hogy az egyik szerződő felet a másik szerződő fél ellen ennek szerződésszegése okából megilleti-e és minő czímen a kárkövetelés, a jogkérdés keretébe tartozik. 655. 5. Az, hogy az az árú, a mely a vasútra szállítás végett feladatott milyen minőségű, ténykérdés, ellenben, hogy az árú minőségénél fogva a díjszabás szempontjából, a vasúti díjszabályzatnak melyik tétele alá esik, jogkérdés. 662. 23. Annak a megállapítása, hogy a vételár felvételének elismerése iránt okiratba foglalt nyilatkozattal a vételárt teljesen kifizetettnek jogilag elfogadni lehet-e ? jogkérdés. 692. 81. Jogkérdést képez annak meghatározása, hogy a vitatott kötelezettség elvállalása jogi hatálylyal létrejött-e, vagy sem ? 692. 81. A szerződő felekre nézve az anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja, a szerződés értelmezése tehát az anyagi jogszabály alkalmazását érinti, és így a szerződésnek értelmezése és az értelmezéshez való alkalmazással annak eldöntése, hogy a szerződő felek között a szerződés szerint az egyik fél részéről védelmül felhozott beszámítás helyet foglalhat-e, a jogkérdés keretébe tartozik. 693. 84. A rosszhiszeműség nem közvetlen bizonyítékokkal megállapítható külső tény, hanem a belső szándéknak bizonyított tényekből vont okszerű következtetése, minélfogva a rosszhiszeműség kérdése, a mennyiben a tételes jog szempontja alá vonható, jogkérdést képez, meiy az okszerű következtetés helyessége b*