Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

99 ily szerződésnek; a haszonbér késedelmes fizetése tehát a haszonbéri szerződésnek megszüntetését még akkor is maga után vonja, ha ez a fizetési késedelem következményeként szerződésileg kikötve nincs. Ezekhez képest a felebbezési bíróság megtámadott Ítélete nyilván jogszabályba ütközvén, felperesek felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni s a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a kérdésben lévő haszonbérleti szerződést, és pedig tekintve, hogy az A. a. szerződésben a bérleti idő deczember 31-ével jár le, a f. évi deczember 31-étől kezdődő joghatálylyal megszűntnek kimondani, alperest a bérlemény visszabocsátására, nem különben az 1893: XVII. t.-cz. 110., 168. és 204. §-ai értelmében az öszszes perbeli költség megfizetésére kötelezni. (Kir. Guria I. G. 418/98. 1898 október 22.) 700. Az alperesnek a kereseti jog ellen felhozott az a kifogása, liogy azt a felperes más bíróságnál per útján már érvényesítette, s a folyamatba tett pert letette, nem pergátló, hanem oly érdembeli kifogást képez, a mely Ítélettel döntendő el. (S. E. 28. §. és 1868 : 54. t.-czikk 264. §.) A végzések ellen használt felfolyamodás esetén a lényeges eljárási szabály sértése a felülvizsgálati bíróság részéről hivatalból is orvoslandó. (S. E. 214. §., 1881 : 59. t.-cz. 58. §., 37. §. o) p.) A periratok tanúsága szerint alperes a s. e. tv. 28. §-a rendelkezéséhez képest végzésileg eldöntendő pergátló kifogást nem tett, hanem felperest azért kérte keresetével elutasítani, mert felperes jelen keresetével teljesen azonos jogalapon előzően más bíróságnál pert tett folyamatba, ez azonban letette. Minthogy pedig a per letétel a pervesztéssel egyenlő joghatálya s az attól az eskütől eltekintve, a mikor az illető fél új önálló keresettel más jogalapon lép fel, az 1868 : LIV. t.-cz. 70. §-a értelmében csupán csak perújítással orvosolható, nyilvánvaló, hogy alperesnek jelzett kifogása oly érdembeli, mely nem végzéssel, hanem az 1868 : LIV- t.-cz. 246. §-a értelmében Ítélettel döntendő el. 7*