Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

88 694. A végrehajtási eljárásról szóló törvény 74. §-ában foglalt az az általános szabály, hogy a bírói zár alá vett dolgok el nem idegeníthetők, oly harmadik személyek irányában is kötelező, a kik a zárlat foganatosítása által jogaikban sértve érzik magukat. Ezek is vélt jogaikat csak az illetékes bíróságnál érvényesíthetik, s addig, míg a zárlat hatályában fennáll, a zár alá vett dolgokat a zár alól el nem vonhatják. (V. E. 74. §.) Ügyállás: Felperes bíróilag kirendelt zárgondnok, az alperes fóbérlőtől, azt a bérösszeget követeli vissza, melyet a zárlat foganatosítása után alperesek az albérlőktől felvettek. Alperesek azzal védekeztek, hogy az albérlőktől nekik járó bérösszeg a ház tulajdonosa ellen vezetett végrehajtási eljárásban nem volt zár alá vehető. A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelmének hely adásával alpereseket marasztalta a következő okokból: Alperesek a Damjanich-utcza 45. sz. a. lévő házat a 2 7. a. mellékelt bérleti szerződés szerint a tulajdonosoktól bérbe birják s mint ilyenek a házat albérbe adták. Ennek az ingatlannak haszonélvezetére, mely bérjövedelemből áll, zárlat foganatosíttatott, s ugyanakkor nemcsak az alperesek mint főbérlőktől járó 2500 frt negyedévi bér, de az albérlőktől alpereseknek járó bérösszeg is letiltatott, s zárgondnokul felperes neveztetett ki. Alperesek az albérlőktől járó egész 3000 frtot felvették de felperesnek az 1897 évi novemberi évnegyedre járó bér fejében csak 2500 frt fizettetett meg. Ez a tényállás mely az első bíróság Ítéletében van ugyan megállapítva, de a melyet a felebbezési bíróság Ítéletében szintén elfogadott, a S. E. 197. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Eme tényállás alapján a felebbezési bíróság felperest az albérlőktől felvett bérösszeg megfizetése iránt támasztott keresetével elutasította. Az elutasítás jogi indoka az, hogy az albérlőknél foganatosított letiltás egymagában kötelmet meg nem állapít, az albérlőktől járó bérösszeg mint a mely a főbérlők követelése joghatálylyal letiltható nem volt s így az alpereseknek a 2 7. a. mellékelt szerződésből szár-