Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

4 mind a felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget megállapítani kellett. (Kir. Guria I. G. 280/98. 1898 október 17.) 693. A tulajdonos által haszonbérbe adott ingatlannak haszonélvezete a tulajdonos ellen foganatosított végrehajtás útján zár alá helyeztetvén és zárgondnoki kezelés alá adatván, a haszonbér iránt a tulajdonos saját személyében perrel fellépni még akként sem jogosult, hogy a marasztalás következtében a fizetés a zárgondnok kezeihez vagy birói letétbe helyeztessék.* A törvénynek az a rendelkezése, hogy a bíróság az ellenfél kérelmére részitéletet tartozik hozni, ha alperes a peres követelést részben elismeri, nem a ténybeli, hanem csak a jogelismerés esetében nyerhet alkalmazást. (S. E. 104. §.) A ténybeli és jogelismerés fogalma. A szerződő felekre nézve az anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja, a szerződés értelmezése tehát az anyagi jogszabály alkalmazását érinti, és így a szerződésnek értelmezése és az értelmezéshez való alkalmazással annak eldöntése, hogy a szerződő felek között a szerződés szerint az egyik fél részéről védelmül felhozott beszámítás helyet foglalhat-e, a jogkérdés keretébe tartozik. A több évre vonatkozó haszonbérleti szerződés rendelkezése szerint a haszonbérlő által adott óvadék az utolsó haszonbérleti évben elszámolandó levén, a menynyiben az utolsó év akár a kikötött haszonbérleti idő eltelte miatt, akár a haszonbérlő hibáján kívül más úton bekövetkezik, maga a szerződés nem zárja ki azt, hogy haszonbérlő az ekkor esedékes haszonbér tartozásának az óvadékba való beszámítását követelhesse. Téves ugyan a felebbezési biróság Ítéletének az az indokolása, hogy felperes a kereseti követelésre nézve saját személyében is bír * Lakbérletnél ellenkező álláspont a jelen kötetbon 1. lapon.