Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

77 peresek az adóslevelek alapjánalperest300—300 forint iránt beperelték, a mely perben az a további tényállás állapíttatott meg, hogy az összeszámolás téves volt és a közös korcsmai üzletből kifolyóan alperesnél felesleg nem maradt. A felebbezési biróság felpereseket keresetükkel elutasította, és az adósleveleknek visszaadására kötelezte, ugyanis alperes szinte pert indított felperesek ellen az adóslevelek visszaadása iránt, a mely perek egyesíttettek. A felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel a kir. Guria elutasította a következő okokból: Az a A. adósleveleknek tartalma egyaránt az, hogy az alperesnél felperesek mindegyike részére 300—300 frt van letéve; azonban a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint a kérdéses adóslevelek kiállitásának az szolgált alapul, hogy felperesek az alperessel közös nyereségre és közös veszteségre korcsmai üzletet folytattak, azután alperessel összeszámoltak és annak az összeszámolásnak az volt az eredménye, hogy a közös üzletből alperesnél a felperesek mindegyike részére kifizetendő 300—300 frt maradt. Felperesek nem mutatták ki azt, hogy a felebbezési biróság a tényállás megállapításánál valamely jogszabályt megsértett volna; ez a tényállás tehát a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó; ebből a tényállásból pedig jogilag következik az, hogy a felek között letétre vonatkozó kötelmi viszony nem jött létre, hanem a közös üzlet iránt történt összeszámolás alapján alperes részéről okiratilag is elvállalt fizetési kötelezettség, és hogy e kötelezettséggel szemben alperes jogosan felhozhatja, illetve bizonyíthatja azt, hogy az összeszámolásnál tévedés történt, illetve hogy az összeszámolásnál az okiratban kitüntetett eredménye a való tényeknek meg nem felel. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint az alperes csakugyan felhozta azt, hogy a kérdéses közös üzlet eredményéhez képest a való tényeknek megfelelő helyes összeszámítás mellett nála a felpereseket megillető érték nem maradt, a mit a felebbezési biróság a közös üzletre vonatkozó feljegyzési könyvek, a meghallgatott szakértő véleménye és az alperesnek eskü alatti vallomása alapján tényként meg is állapíttatott. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a felebbezési biróság ítéletének most ismertetett tény megállapítását megtámadják ugyan; azonban felpereseknek ez a panasza alaptalan ; mert alperesnek, a mint ez már fenn kifejtetett, joga lévén ahhoz, hogy kimutassa, hogy az összeszámolásnak okiratilag is lekötött eredménye a való tényeknek meg nem felel, továbbá erre nézve