Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

7i igényper keretébe csak annak megbirálása tartozik, hogy mindenkori felperesre nézve forog-e fenn valamely az anyagi jogon alapuló olyan igény, a minek alapján az igényelt dolog a foglalás alól felmentendő. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felperes keresetét arra alapította, hogy ő az 1897 évi július hó 15-ik napján kielégítési végrehajtás utján lefoglalt 20 hold földre vonatkozó haszonélvezetet a B. a. okirat szerint végrehajtást szenvedőtől az 1897 évi január hó 2-ik napján vétel utján tulajdonul megszerezte ; továbbá a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint alperes javára a végrehajtást szenvedő ellen ugyanarra a követelésre vonatkozóan, a mi iránt a kielégítési végrehajtás elrendeltetett, az 1896. évi április hó 17-ik napján ciztosífási végrehajtás is foganatosíttatott, és ez alkalommal lefoglaltatott alperes követelése erejéig végrehajtást szenvedőt megillető haszonbér ugyanaz után a 20 hold föld után, a minek a végrehajtást szenvedőt illető haszonélvezetére utóbb a kielégítési végrehajtás foganatosíttatott. Ez a tényállás a S.E. 197. §-hoz képest a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, és ebből a tényállásból tekintettel arra, hogy a B. a. okirat szerint végrehajtást szenvedő a kérdéses 20 hold földre vonatkozó haszonélvezeti jogát tényleg több évre történt haszonbérbeadás utján gyakorolta, a felebbezési bíróság jogszabály megsértése nélkül vonta le a következést az iránt, hogy magára a kérdéses haszonélvezetre alperes már a biztosítási végrehajtás foganatosításával bírói zálogjogot nyert. Téves ugyan a felebbezési bíróság ítéletében felhozott az az érvelés, hogy a kérdéses zálogjog következtében a B. a. okiratban foglalt vagyonátruházás feltétlenül érvénytelen, mert az elzálogosított vagyonra nézve a tulajdonjognak megszerzése kizárva nincs,, és a zálogos hitelezőnek a dologra vonatkozó igénye nem a későbbmegszerzett tulajdonjog érvényét, hanem a zálogos hitelezővel szemben annak hatályát érinti. A felebbezési bíróságnak ez a téves kijelentése azonban nem szolgálhat okul arra, hogy felperes felülvizsgálati kérelmének hely adassék, mert a felebbezési bíróság ítéleti rendelkezése különben az alkalmazandó jogszabálynak megfelel. A foglalás ugyanis azon időtől fogva, melyben az összeírás történt, az összeirt ingó dolgokra nézve zálogjogot ad, és e zálogjognál fogva az összeírt dologra nézve mások által utóbb nyert jo-