Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

63 Az alperes azon az alapon támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, hogy szerinte a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy őt a búza átadására kötelezte annak ellenére, hogy ő saját termésű búzáját adta el, és az átadhatásra elegendő búzája nem termett, és hogy a súly és ár meghatározása nélkül gabonára létrejött vételi ügylet szerencse szerződés lévén, mint ilyen szerződésszerű lekötelezettséget nem eredményezhet. Ez a panasz nem bir megállható alappal. Nincs hazai tételes törvény vagy állandóan követett birói gyakorlat, a mely szerint a gabonára megkötött vételügylet pusztán azért, mert a súly és ár meg nem határoztatott, szerencse szerződésnek volna minősíthető, ha ugyanis az ár egyáltalában illetve-valamely árhoz kifejezett vagy hallgatag vonatkozással sem határoztatott meg, akkor a kereskedelmi törvény 336. §. szerint a vételi ügylet megkötöttnek nem tekinthető, és így a szerződés a felek között létre sem jött; ha pedig a gabonának minősége nem határoztatott meg, akkor a keresk. törv. 32]. §. szerint a vétel tárgya középminőségünek tekintendő; végül ha meghatározott fajú saját gabona termés a mennyiség meghatározása nélkül adatik el, a vétel tárgyául az a fajú egész saját termésű gabonakészlet tekintendő. Igaz ugyan, hogy ha a vételi ügylet az eladónak saját jövendő termésére mint egyedi árura jön létre, az ügylet csak feltételes, a mennyiben ilyen esetben az árú átadhatásának koczkázata magát a vevőt is az ügylet megkötésének idejétől kezdve terheli, és így ha maga az egyediárú az eladó hibáján kívül át nem adható, vevő az •egyedi árú helyett más hasonló árunak átadását eladótól nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotban való visszahelyezést, különösen az adott ellenérték visszaszolgáltatását akkor, ha az egyediárú átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és az eladó hibáján kívül következett be; ámde jelenleg ez az eset fenn nem forog. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a felek a köztük létrejött s a jelen per alapjául szolgáló ügyletet a B. és €. alatti okiratba foglalták, ez ügylet jogi természetének megbírálásánál tehát első sorban azoknak az okiratoknak a tartalma irányadó. A kérdéses okiratban pedig kifejezetten az foglaltatik, hogy alperes a meghatározott vételár egyidejű felvétele mellett feltétlenül arra kötelezte magát, hogy meghatározott minőségű 9 és 45 métermázsa búzát a kijelölt egyénnek meghatározott időben és helyen