Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

55 mert azzal, hogy e kötvényben a biztosított tárgyak tulajdonosai is meg vannak jelölve, csak az van kifejezve, hogy F. J. a tárgyakat abból az érdekből biztosítja, melylyel azokra mint haszonbérlő bir. Ezek szerint a biztosítási ügyletet F. J., nem miként a felebbezési bíróság azt értelmezte, harmadik személy érdekében kötötte, hanem biztosított félnek, a kötvényben ilyenül megnevezett F. J. tekintendő. Azzal sem ment át a biztosítási szerződésben foglalt jog felperesekre, mint a biztosított tárgyak tulajdonosaira, hogy a kár bekövetkezte előtt F. J. már nem volt haszonbérlő, mert a felebbezési bíróság ítéletében megjelölt, 12 évre kötött 1805. évi deczember hó 31. napjáig terjedő haszonbérlet F. J. kilépésével nem szűnt meg, hanem ugyanő a haszonbérbeadók beleegyezésével a D. a. mellékelt szerződés szerint a haszonbérletet F. I.-ra ruházta, a mely átruházással a ker. törv. 484. §. értelmében nem a tulajdonosokra, hanem F- I. haszonbérlőre ment át az az érdek, a mely czélból F. J. a haszonbérben bírt tárgyakat biztosította. Ezek szerint a felebbezési bíróság ítéletének jogi indokolása nem alapszik törvényes rendelkezésen. Mindazonáltal, minthogy a felülvizsgálati kérelemnek egyéb része alappal nem bir, s felperesek igényét a G. a. mellékelt haszonbéri szerződésnek a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt 8. g) pontja megállapítja, alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítani, s a felebbezési bíróság ítélete rendelkező részét fentartani kellett. A G. a. mellékelt szerződésnek a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt 8. g) pontja ugyanis olykép szól: az összes átvett épületek tűzkár ellen a teljes leltári becsérték szerint egy elsőrendű biztosító intézetnél azonnal biztosítandók. Tűz esetében, melyet haszonbérlő a haszonbérbeadónak azonnal bejelenteni köteles, haszonbérlő a kárösszeg felvehetéséhez szükséges lépéseket megteszi. A kárösszeg a haszonbérbeadót illeti, a ki a leégett épületeket helyreállítani köteles. F. J.-nek a haszonbéri szerződés említett pontjában tett azzal a kötelező nyilatkozatával, hogy a biztosított épületekért fizetendő kárösszeg a haszonbérbeadót illeti, felperesek mint haszonbérbeadók már a haszonbéri szerződés megkötésekor megszerezték F. J.-től azt a jogot, hogy kár esetén a biztosító társulattól a kártérítési összeget helyette ők követelhetik. Minthogy pedig a D. a. mellékelt szerződés szerint F, I. is a