Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)
45 így nincs elfogadható ok arra, hogy alperes szerződésbeli kötelessége teljesítését megtagadja, téves azért, mert az adós kötelezettségét addig, míg azt a jogosított hitelező nem követeli másnak semmiféle módon, tehát birói letétbe helyezés által sem tartozik teljesíteni. Mindazonáltal mindezekből s abból a megállapított tényből, hogy az alperes kifogása ellenében felperes azt a ténybeli állítását, hogy P. E. a szerződésből eredő minden jogát reá ruházta, nem bizonyította, jogilag csak az következik, hogy felperes ama jogok érvényesítésére, melyeket a 7. V. a. mellékelt szerződés alapján az ő neje P. E. szerzett, az érintett jogok átruházásának a bizonyítása hiányából dologi perképességgel nem bir, de nem következik az is, hogy felperes az őt önmagát különben megillető jogot ne érvényesíthessen. A 7. '/• a. mellékelt szerződésien nemcsak P. É., hanem felperes jogairól is szó van. Az említett szerződés tartalma szerint az abban megjelölt ingatlanokat, mint ez a felebbezési bíróság ítéletében is meg van állapítva, felperes és neje együtt adták el az alperesnek. A szerződésben nincs ugyan meghatározva, hogy a két eladó fél mindegyikét a vételár mily arányban illeti, ez azonban nem szolgálhat akadályul arra, hogy felperes azt a részt se követelhesse, mely őt a szerződés alapján közvetlenül megilleti. Mert ha valamely követelésre az arány meghatározása nélkül többen jogosítottak, de a szolgáltatás tárgya felosztható, s a felosztás kizárása ellen sem törvényes szabály nem rendelkezik, sem a felek a szerződésben a felosztás kizárását ki nem nyilvánították, a jogosítottak mindegyike ama szabály alapján, hogy ily esetben az ellenkező bizonyításáig a követelési jog a jogosítottakat egyenlő arányban illeti, a reá eső rész erejéig követelési jogát egymaga is érvényesítheti. Minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéletében megjelölt 7. V. a. mellékelt szerződésben meghatározott vételár mint készpénzbeli összeg felosztható, és sem ebben a szerződésben, sem törvényes szabályival a vételár felosztása kizárva nincs, felperes jogosított arra, hogy a 7. 7. a. mellékelt szerződésben kikötött vételárból reá eső részt önmaga érvényesíthesse. Ezek szerint a vételárnak csak a P. E.-ra eső rész az, a melyre felperes dologi perképességgel nem bir, ellenben a vételárból az ő