Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

10 Mert az 1877. évi XX. t.-cz. 13. §-a szerint az iránt, hogy a törvényes házasságból származó gyermeket a szülők melyike tartsa magánál, s a tartás és nevelés költségét melyikök köteles viselni, a bíróság határoz, és pedig tekintet nélkül arra, vájjon a házasfelek közt válóper van-e folyamatban, vagy a szülők törvényesen nem váltak ugyan el, azonban tartósan különválva élnek, a gyámhatóság pedig csak ideiglenesen határoz addig, míg a bíróságnak akár az egyik, akár a másik esetben keletkezett határozata jogerőre emelkedik, mert ebből folyóan nem az lévén a kérdés, hogy a jelen esetben a bíróság, avagy a gyámhatóság (mint közigazgatási hatóság) bir-e hatáskörrel, hanem az, hogy a végleges tartás iránti kereset sommás vagy rendes perútra tartozik-e, a tartásdíj iránti keresetek pedig külön ügybirósághoz nem lévén utasítva, oly eset, melyben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, fenn nem forog, s így az 1881. évi LIX. t.-cz. 59. §. 4. pontja szeiint a másodbirósági végzés ellen a további felfolyamodás ki van zárva. (Kir. Curia H. 17/98. 1898 szeptember 20.) 671. Haszonbérletnél a bérösszeg az egész gazdasági évre lévén megállapítva, annak oszthatlanságából következik, hogy a bérbeadó, arra a gazdasági évre, a melyben a bérlemény tárgyát egyoldalú intézkedése által akként vonta el a bérlőtől, hogy ez azt az egész gazdasági évre eső hasznaira nézve ki nem használhatta, bérlőjétől haszonbért nem követelhet, hanem ez ellen a haszonbérleti viszonynak jogellenes megszüntetése miatt csak kártérítési jogot érvényesíthet. A mennyiben a felperes a kereset beadása után megváltozott helyzetnek megfelelően eredeti kereseti kérelmét kártérítésre nem terjesztette ki, a kártérítési igény iránt határozni nem lehet. (S. E. 31. §. és 148. §.) A perköltség viselésének kérdése akkor, ha a felperes keresetét eredetileg jogos alapon indította, de azzal a per folyama alatt megváltozott helyzet következtében lett elutasítva. (S. E. 108., 168. §§.) A felebbezési bíróság a neheztelt ítéletében tényként megállapította azt, hogy felperes az A. a. csatolt haszonbéri szerződésben