Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

29 mitől a felek külön megállapodása mellett eltérésnek helye nem volna : és mert az A) alatti okiratban a kereset tárgyát tevő 7000 frtra nézve a III. és IV.-rendű alperes kifejezetten az iránt vállalt egyetemleges kötelezettséget, hogy a mennyiben a főadósok azt megnem fizetik és az a meghatározott ingatlanból ki nem kerül, az esetleges hiányt ők fizetik meg, vagyis más szóval egyetemlegesen kezeskednek ama követelés behajthatóságáért; a szerződésnek e kitételeiből tehát kétségtelen, hogy az A) alatti okirat szerint a Illés IV.-rendű alperesnek egyetemleges kötelezettsége nem a főadósokkal szemben, hanem csak a kettejük között való viszonyra terjed ki, egyébbként pedig ez a két alperes a főadósok mellett csak közönséges kezességet vállalt és így a két alperes fizetésre csak a főadósok fizetésképtelensége esetére szorítható. Nem bir megállható alappal felperes felülvizsgálati kérelmének az a része, a mi arra irányul, hogy a III. és IV.-rendű alperes a kereseti követelésből 199 f'rt 65 krban és ennek kamatában is elmarasztaltassék; mert a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított és felperes részéről felülvizsgálati kérelmében panaszszal meg sem támadott tényállás szerint felperes a kereseti követelésből 199 frt 65 krra és ennek kamatára nézve a lefoglalva volt ingók árverésén befolyt vételárának tényleges felosztásánál készpénzbeli kielégítést nyert, és így felperesnek követelése e 199 frt 65 krra és ennek kamatára nézve azzal a kielégítéssel megszűnt. Alaptalan felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg akkor, a mikor Ítéletében megállapított ama tény ellenére, hogy a kereseti követelésre a főadósoknál lefoglalt ingókból 199 frt 65 krnál több és az A) alatti okiratban meghatározott alárverezett ingatlanok vételárából semmi sem jut, a III. és IV.-rendű alperest, ha ezek csak közönséges kezeseknek tekintetnek is, immár feltétlen fizetési kötelezettségben állóknak nem vette; mert a miként már fennebb kifejtetett, a III. és IV.-rendű alperes nem vállalt fizetési kötelezettséget már az esetre, ha felperesnek kereseti követelése a kérdéses ingó és ingatlan vagyonból ki nem kerül, hanem közönséges kezes gyanánt csak az esetre, ha a kereseti követelés a főadósoktól egyáltalában be nem hajtható; már pedig ez utóbbi esetnek bekövetkezte a felebbezési bíróság