Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

38 ség vezetője, abban a feltevésben, hogy a felszámítás a helyes árjegyzék alapján történik, azt elfogadta s a vállalkozó részére a kiutalás annak megfelelően történt mindaddig, a míg a m. kir. igazságügyministerium számvevősége a tévedést észre nem vette, s a többletet a felperes jogelődjétől vissza nem utaltatta. A felperes, mint engedményes, most már visszaköveteli a m. kir. kincstártól a visszautalt többletet. A felebbezési biróság által keresetével elutasított felperest felülvizsgálati kérelmével a kir. Guria is elutasította, a következő okokból: A felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróságnak Ítéletét, a mennyiben keresetével az alperes kincstár részére a jogelőde által kötött szállítási szerződés alapján kiszolgáltatott bornak és tejnek a perben B) és G) a. bemellékelt árjegyzékei között jelentkező árkülönbözetre irányuló követelésére nézve elutasíttatott, azért támadja meg, mert a felebbezési biróság a szerződő felek szándékának meg nem felelően állapította meg azt, hogy a szállítási szerződésnek a B) a. piaczi árjegyzék szolgált alapul. Panasza szerint a felek valóságos akaratának megállapítására nézve nem lehetnek lényegesek a szerződés aláírását megelőző tárgyalások, mert a szerződés csak annak a felperes jogelődje részéről 1891 deczember lo-én történt aláírásával tekintethetvén létrejöttnek, a feleknek a szerződés alapján fennállott szándékuk csakis az akkor fenforgott körülmények szerint állapitható meg. Már pediga szerződés aláírásánál úgy a felperes jogelőde, mint az igazságügyministernek megbízásából közbenjárt kecskeméti kir. ügyészség vezetője más árjegyzéket a szerződés alapjául szem előtt nem tarthatnak, mint a G) alattit, a mely akkor egyedüli árjegyzékként állott a kir. ügyészség rendelkezése alatt és volt ennek birtokában és nem vehették alapul a B) alattit, a mely a kir. igazságügyministeriumban vissza volt tartva, s a melynek a G) alattitól eltérő tartalma felül tudomásuk sem lehetett. Ebből kiindulva a felperes felülvizsgálati kérelmében azt a következtetést állítja fel, hogy miután a kir. ügyészség vezetőjének a szerződés megkötése körül teljesített eljárása megbízója a kincstár irányában kötelező hatálylyal bir, a szerződés, a feleknek, az annak megkötésekor fennállott egymással megegyező akarata alapján csupán a C) a. piaczi árjegyzéknek elfogadására irányulhatott, s így a felperes a szállított bornak és tejnek árát a G) a. piaczi árjegyzék szerint van jogosítva felszámítani. A mennyiben pedig a kir. ügyészség vezetőjének eljárása nem birna kötelező hatálylyal a kincstárra,