Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)
35 ha bizonyítottnak vétetik is, a kereseti követelésre nézve jogszüntető tényül nem szolgálhatna, — ugyanis, ha felperes valamelyik esedékes kamatfizetési késedelemnél nem is élt az őt megillető oggal, ez által kötbérkövetelési joga csak a korábbi mulasztások esetére, de a későbbiekre meg nem szűnt, illetve a kölcsönkötvényekben erre nézve tett kötelezés joghatálya el nem enyészett. Alpereseknek a miatt emelt panaszuk, hogy mellőztetett az a jogszabály, hogy abban az esetben, ha a szerződés utólagos teljesítése a jogosított által a kötbér iránti igény világos fentartása nélkül elfogadtatott, kötbér nem követelhető, - - alaptalan, mert a jogszabály oly önálló szerződéseknél áll fenn, a melyeknél a szerződéni viszony lebonyolítása, illetve megszüntetése nemcsak teljesítés, hanem más módon is helyet foglalhat; de nem lehet azt alkalmazni oly esetben, midőn a kötelezett fél kötelme alól csak teljesítés által szabadulhat, jelesül, ha kamatfizetési kötelezettségnél, mely járulékos természetű, az köttetik ki, hogy a kamatfizetésnél előjövő késedelmezésnél kötbér fizetendő. A kettő közötti különbség kitűnik abból, hogy a kamatfizetés iránti kötelezettség nem függ attól, ha vájjon az illető kötelezett fél a szerződést teljesíteni kívánja, avagy pedig magát a teljesítés alól kötbér és esetleg kártérítés fizetése által kivonhatja, mert a kötelezett a kamatot kikötés esetén tartozik megfizetni, e részben áll az a jogszabály, hogy ha valamely kötelezettségnek kellő időben való teljesítésére nézve köttetett ki kötbér, a teljesítés követelhetése mellett kötbér is követelhető, ily esetben az által, hogy a jogosított fél a késedelmes teljesítést elfogadja, még hallgatag a kötbérkövetelés iránt lemondottnak nem tekinthető, — s ahhoz, hogy kötbér iránti igényét érvényesíthesse, késedelmes követelés elfogadása mellett nem szükséges külön kijelenteni, hogy ez iránti jogát külön fentartja. Midőn tehát a jelen esetben alperesek az esetre felperesnek kötbért köteleztek, hogyha a kölcsönvett tőke utáni kamatokat a kikötött félévi részletekben az erre nézve meghatározott időben ki nem fizetik, felperes az alperesek által a lejárat után teljesített kamatfizetést elfogadhatta a nélkül, hogy a kötbér iránti joga érvényesítéséhez szüksége lett volna annak kijelentésére, hogy kötbér iránti jogát érvényesíteni kívánja. Egymagában tehát az, hogy a késedelmesen kifizetett kamatot felperes elfogadta, kötbér iránti jogát meg nem szüntette. Ezzel szemben pedig felperes terhére nemcsak hogy nincsenek megállapítva oly egyes ténybeli 3*
