Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

22 tokát, melyeket a bűnper adataiból meggyőződésének alkotásához felhasznált, hanem a bűnper adataira csak általánosságban utalt. Nyilvánvaló, hogy a felebbezési bíróság az alperesre rótt cselekmények elkövetésének megállapításánál a S. E. 64. §-ban az indokolás belső tartalmára nézve előirt követelményeknek meg nem felelt, s ez által panaszra adott okot. A felebbezési bíróság alperes kártérítési kötelezettségét korlátlanul is már azért állapította meg, mert alperes gyújtogatása miatt felperesek kárt szenvedtek. A felebbezési bíróságnak ez a felfogása téves. Jogszabály ugyanis, hogy az elmebetegek cselekményei beszámítás alá nem esnek és ebből folyóiag a betegség folyamán másoknak okozott károkért rendszerint vagyoni felelősségre nem is vonhatók, és a bíróság az elmebeteg vagyonát a kárnak megtérítésére csak annyiban fordíttathatja, a mennyiben ezt a károsító és károsítottnak személyes viszonyai az elkövetett cselekmény körülményei és a méltányossági szempontok indokolják és egyszersmind ;i károsító és esetleg azok, kiket ez eltartani köteles, az eltartásukhoz szükséges eszközöktől meg nem fosztatnak. Figyelemmel már most arra, hogy a felebbezési bíróság a fenébb kifejtettek szerint úgy a tényállás megállapításánál, mint a jogszabály felállításánál és alkalmazásánál helytelenül, illetve nem kimerítően járt el és továbbá, hogy a perben eddig kifejtettek alapján s különösen abban az irányban, a melyből a fenforgó kérdés a kártérítés mérve és terjedelmére nézve megbírálandó, a kellő adatok, illetve a vonatkozó tények megállapításának hiányában érdemileg dönteni nem lehet; a felebbezési bíróság ítéletének a S. E. 204. §. rendelkezésénél fogva feloldásával további megfelelő eljárásra és határozat hozatalára utasítandó volt, arra a határozatra tartozván annak eldöntése is, hogy a felmerült összes költséget felek melyike viselje. (Kir. Guria I. G. 134/97. 1897 szeptember 14.) 470. Ha igényperben az Ítéleteknek egybebangzóságánár fogva a felülvizsgálat kizárva van, a felebbezési biróság ítéletének az a rendelkezése sem támadható meg, a mely szerint a felebbezési eljárásban, a polgári peres eljárás felfüggesztése és a büntető eljárásnak bivatalból