Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)
19 mét közmegegyezéssel meghatározhatják, ennélfogva az alperes sem volt elzárható attól, hogy bebizonyíthassa, hogy a vétel megkötésekor, az arról felvett okirat tartalmába felvett «használt*) gőzcséplőgép kifejezésének megállapodásszerű értelme a felek között milyen volt. A felebbezési bíróságnak ily megállapodás létrejöttére vonatkozó megállapítása pedig ténykérdésre vonatkozván, a S. E. 197. §. 2-ik pontja szerint, csupán eljárási jogszabály megsértése okából volna megtámadható, ezt azonban a felperes nem panaszolja. Megtámadja továbbá a felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság Ítéletét a gőzcséplőgép vételára iránti keresetével történt elutasítása miatt azért is, mert panasza szerint a felebbezési bíróság azt a lényeges körülményt, hogy az alperesnek szállított, ez által a felperes rendelkezésére bocsátott gőzcséplőgép a szerződésszerű minőséggel nem birt, eljárási jogszabályoknak megsértésével fogadta el bebizonyítottnak, a felperes által az ellenkezőnek bebizonyítása czéljából az általa megőrzött géprészek megvizsgálása iránt e perben kérelmezett szakértői szemle felvételének elrendelése nélkül, pusztán az alperes kérelmére tartott, de annak eredményére nézve a felperestől szintén e perben kifogásolt előzetes birói szemlejegyzőkönyv alapján. E panaszt alaposnak kellett elismerni. Az 1868 : L1V. t.-czikknek az előleges bírói szemle foganatosítására vonatkozó 540. és következő szakaszainak a S. E. által nem módosított szabályai szerint az előleges szemlét a bíróság az ellenfél kérelmére nem köteles ugyan a perben megismételni, s a S. E.-nak bizonyítási szabályai értelmében a bíróság meggyőződése megalkotását az előleges szemléből is merítheti, de az arról felvett jegyzőkönyvet a fél a perben bizonyítékul csak oly esetben használhatja fel, ha annak foganatosítása ellen az ellenfél a lényeges alakszerűségek szempontjából kifogást sikerrel nem érvényesíthet. Minthogy pedig az 1868: LIV. t.-cz. 541. §-ának a S. E. áltál fentartott szabálya szerint az ismeretes ellenfél az előleges szemlére megidézendő s azt a kivételes esetet, a midőn ennek megidézése a czélt meghiúsító időveszteséggel járna, kétségtelenül a meg nem idézett ellenfélnek a perben ez irányban felhozott kifogása következtében az tartozik bizonyítani, a ki az előleges szemlét bizonyítékul felhasználni kívánja, ennélfogva miután a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a felperes az- előleges szemlét az ö megidezteb2*
