Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)
LI létre, az eladd a vételár után kikötött kamatot, az egyes vételárrészletek esedékességére tekintet nélkül és ezektől függetlenül követelhette, következőleg a vételárhátralék után követelt s általa évenként önállóan érvényesíthetett kamat elévül, ha azt három esztendő alatt nem követelte. Ő75. 2G7. A törvénynek a kainatelévülésre vonatkozó rendelkezése nem nyerhet alkalmazást olyan esethen, a mikor a szerződésijén bizonyos meghatározott időtől járó kamat nincs kikötve és a hitelező a kamatot nem szerződésileg történt kikötés következtében, hanem a tőke megfizetésére kikötött idő eltelte okából, tehát mint késedelmit követeli, s a mely mint ilyen a tőkének beperesítése előtt külön nem volt követelhető. ,">7(í. ^08., (514. 349. A hitelező hátralékos kamat iránt követelést nem érvényesíthet, ha tőkekövetelését adósától felvette, s ugyanakkor kamat iránti követelését kifejezetten fenn nem tartotta, 341. A hitelezési ügylet fogalma alá nem csupán a kölcsön, hanem tekintet nélkül a jogczímre, minden adott halasztás, tehát a vételár hitelezése és általában a pénzértékű szolgáltatások iránt létrejött mindazok a kétoldalú szerződések is tartoznak, melyeknél a felek egyező akarata szerint, az egyik szerződő félnek azonnali szolgáltatásával szemben a másik fél ellenszolgáltatásának elhalasztása fordul elő. (511. 341. Az adós késedelmi kamat fizetésére csak akkor kötelezhető, ha a hitelezőtől követelése használatát, a kikötött időn vagy a birói megintés napján túl jogtalanul megvonta, ennek az esete fenn nem foroghat akkor, a mikor az a betéti könyv, a melyet a kötelezett visszatartott, s a melynek kiadására köteleztetett, nem valóságos betétről, hanem csakis a jogosított személyes hitelére állíttatván ki, az abban kitüntetett érték után kamat sem járt. (>2(». 37.'!. Ha a felek között eredetileg meghatározott mennyiségű kukoricza szállítása iránt vételügylet jött létre, a vevő azonban a vétel tárgyal át nem adván, okiratilag arra kötelezte magát, hogy a kukoricza helyett későbbi határidőben ugyanoly mennyiségű búzát fog szállítani, ez az utóbbi ügylet tulajdonképen nem újabban létesített vételi ügyletet, hanem az eredetileg kötött vételi ügyletből kifolyólag a kötelezettség nem teljesítése okából úgy a szerződés tárgyának, mint a kötelezettség teljesítése idejének átváltoztatásával lényegileg hitelezést képez, ennek érvényesíthetése tekintetében pedig döntő befolyással bir az is, hogy a hitelezőnél fenforgó vagyoni előny meghaladja-e és mennyiben azt a kamatlábot, a melynél többet a biró a törvény alapján nem Ítélhet meg ? 642. 399. 10. Az Ítélt dolog (res juclicafa). A már lefolytatott perben hozott marasztaló ítélet után kifizetett vételár, tartozatlan fizetés czímén is csupán perújítás útján követelhető vissza, annak önálló keresettel történt érvényesítése ellen tehát az itélt dologra alapított kifogás sikerrel ellenvethető. 61 3. 347. d*
