Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

108 tak volna a bérleménynek a szerződésben kikötött módon szállodai használatára, sőt ellenkezőleg a felebbezési bíróság Ítéletéből kitetszőleg védekézésüket ép arra alapították, hogy nem a szerződésben meghatározott szállodai, hanem egyéb, a közerkölcsiségbe ütköző czélra bérelték ki, a bérlethelyiséget következéskép e perben, midőn alperesek a keresettel szemben és a szerződésszerű használatra visszatérni nem kívántak, azt, hogy a 13. §. szerinti előzetes felszólítás meg nem történt, jogosan ellent nem vethetik, és a felebbezési jbiróság az által, hogy a keresetet az előző felszólítás meg nem történte okából el nem utasította, jogszabályt nem sértett. Alaptalan alpereseknek az a panaszuk is, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, hogy mindenki csak a saját cselekményéért felelős. Alperesek ugyanis mint bérlők kötelesek voltak a bérleményt a lakbérleti szabályzat 1 i2. §. értelmében arra a czélra használni, a melyre azt kibérelték. A szerződés világos tartalma szerint a bérlett helyiségeket szállodai czélokra bérelték. Egymagában az, hogy a szállodának bérelt helyiség Hotel Garninak használtatik, szerződésellenes használatot nem állapít ugyan meg, mert a Hotel Garni szintén csak szálloda, mely elnevezés nem foglalja magában azt, hogy az ily czimen fentartott szálloda erkölcsellenes czélokra szolgáljon. Ezek szerint egymagában véve az, hogy alperesek a bérleményt Hotel Garninak használják, a bérleti szerződés felbontására nem szolgálhat ugyan jogszerű alapul: ellenben a miatt, a mit a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában megállapított, hogy alperesek Hotel Garni elnevezés alatt a bérleményt erkölcstelen czélokra használták, a szerződés felbontását felperesek jogszerűen követelhetik, mivel azért, hogy a bérlemény használatánál a szerződésszerűen kikötött mód meg nem tartatott, alperesek mint bérlők felelősek, s ily esetekben a fő- és székváros területén mérvadó lakbérleti szabályok értelmében a bérleti viszony megszűntetésére szolgál okul. Nem alapos Alpereseknek az a panasza sem, hogy tanúiknak kihallgatása mellőztetett, mivel az, hogy felperesek a bérbeadás előtt, vagy bérlemény visszavétele után a bérlett helyiségeket mikép használták, nem ügydöntő, az alperesekkel létesített szerződésben ugyanis az van kikötve, hogy a bérlemény szállodai czélra vétetett ki, azzal szemben alperesek felülvizsgálati kérelmük szerint is