Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

66 esküvel való megerősítés esetében sem érdemelne hitelt, mellőzhesse, s ez irányban kötelező bizonyítási szabály nem áll lenn. E szerint, miután a felébbezési bíróság ítéleti tényállása szerint tanu vallomásál hitelt érdemlőnek tekintette, s tanul vallomására megeskette, az alperesek kötelező bizonyítási szabálynak megsértése okából a felébbezési bíróság ítéletéi ;i miatí meg nem támadhatják, hogy a tanú megesketésének mellőzése czéljából előterjesztett halasztási kérelmüket figyelmen kívül hagyta. Másodsorban azt panaszolják, hogy a felébbezési bíróság a felperest eskü alatt kivett vallomására megeskette,mielőtt az I. rendű alperest, ez iránybari az eskü kivétele előtt előterjesztett kérelméhez képest szintén meghallgatta volna. Ez a panasz is alaptalan; mert a S. E. 95. §. 4. bekezdése értelmében, ha a bíróság valamelyik felnek kihallgattatását elrendelte, a másik felet szintén kihallgatni kötele- agyán, ha ez iránti kérelmét az eskü letétele előtt előterjesztette. Azonban az alperesek a felébbezési tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelt külön iratuknak kifejezett tartalma szerint az I. r. alperesnek nem eskü alatti kihallgattatását, hanem pusztán ennek meghallgatását kérték a felperes eskí'nc bocsátása előtt. A fél személyes meghallgatását a S. E. 38. §-a szabályozza, s az nem esik azonos szempont alá a félnek eskü alatti kihallgattatásával, s ennek kötelező bizonyítási szabályai arra alkalmazást nem nyerhetnek, mert a fél személyes megkérdezése csupán a bíróság tájékoztatására szolgál, s annak elrendelése, nem vonatkozván bizonyítási eszközre, teljesen a bíróságtól függ. Ebből kifolyólag az alperesek által külön iratukban előterjesztett nyilatkozatuk tartalma szerint, az 1. r. alperes személyes meghallgatása iránt előterjesztett kérelmüknek figyelmen kívül hagyása által sem követhetett el a felébbezési bíróság kötelező bizonyítási szabálysértést. Az a panaszbeli állítás pedig, hogy az alperesek az általuk bemellékelt külön irat tartalmától eltérőleg, az I. r. alperes eskü alatti kihallgattatása iránt terjesztettek elő kérelmet, saját okiratuk ellenkező tartalma mellett figyelembe nem jöhet. Megtámadják továbbá az. alperesek a felébbezési bíróság íteletét azért is, mert panaszuk szerint a felébbezési bíróság jogszabálysértést követett el, hogy a midőn ítéleti tényállása szerint is a felperes az A) es B) alatti adóslevelek kiállítása utáni időben adósa