Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)
53 és 3. pontok alatti szövegeket a 2. és 4. pontok alatti szövegekkel hasonértelműnek kívánja tekinteni, minthogy, mint már fentebb is kiemeltetett, a szövegek értelmének különbözősége a szövegekben használt szavakból kitetsző meghatározásokból nyilván szembeötlik. Felek értelmezésére és feleknek a szerződésekben nyilvánuló általános szándékára figyelemmel már most az 1. és 3. pontok alatti szövegek vitás értelmének csak azt az elfogadható magyarázatot lehet adni, hogy felek az egyenes adó kifejezést nem elvontan, de a közéletben szokásos értelemben kivánták használni és az egyenes adómeghatározás alá csak azokat az adónemeket foglalni, melyek állami adók, míg a törvényhatósági és községi adónemeket az egyenes adók közé nem sorozták és pedig annál inkább, mivel ez utóbbi adók az állami egyenes adók járulékainak jellegével nem birnak és ilyenekül sem törvény, sem gyakorlat alapján nem tekinthetők és maga az a körülmény, hogy a kivetésnél az egyes állami adók szolgálnak alapul, azoknak az adónemeknek járulék jellegét meg nem állapítja. Összegezve a kifejtetteket, a vitás adónemek tekintetében a dolog úgy áll tehát a felek között : hogy a -2. és 4. pontban foglalt szerződés tárgyát képező ingatlanok után a vitás adók valamennyiét a bérlő alperes tartozik fizetni. Ellenben az 1. és 3. pontokban foglalt ingatlanok után az általános jövedelmi pótadót mint állami (egyenes adót felperes bérbe adó, a többi adónemeket, ú. m.: a törvényhatósági és községi pótés útadókat pedig alperes bérlő köteles viselni. A szerződésnek most megállapított értelmének a vitás követelésekre számszerű alkalmazásához szükséges annak ismerése, hogy az együttes összegekben felszámított tételek közül egyik-egyik adónemből mily összeg esik egyik-egyik szerződés tárgyára. Minthogy azonban a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában nem foglaltatik oly részletes és tüzetes összeállítás, amelynek alapján már most el lehetne dönteni azt, hogy a felebbezési bíróság előtt tett felszámításból felperes javára mily összeg Ítélendő meg ; a felebbezési bíróság Ítéletének a S. E. S204. §. rendelkezése értelmében feloldásával újabb tárgyalásra, a hiányosnak jelzett tényállás tüzetes megállapítására s a kifejlendőkhöz képest újabb, az összes perköltségre is kfterjedő határozat hozatalára utasítandó volt. (Kir. Guria I. (!. 206/97. 1897 szeptember 23.)
