Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

34 Csatlakozási kérelmét az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §. a) és c) pontjára alapítva azt panaszolja, hogy az anyagi jogszabály szerint a törvénytelen gyermek tartása a törvénytelen apát a gyermek 14 éves koráig terhelvén, e jogszabály sértetett meg, midőn alperes a tőle származott gyermek tartására csak annak 12 éves koráig köteleztetett. A mennyiben a felebbezési biróság alperes tartási kötelezettségét felperes gyermekének csakis 12 éves koráig Ítélte meg, felperes csatlakozási kérelmének az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §. a) pontja alapján hely adatott s a felebbezési biróság Ítélete a jelen Ítélet rendelkező része szerinti értelemben azért változtattatott meg, mert a tartásdíj fizetési időtartamának megállapításánál az anya társadalmi állása és ebből folyóan az is figyelembe veendő, hogy anyjának társadalmi állására tekintettel a gyermek keresetképessége is csak későbbi időben következhetik be, már pedig felperes a per adataiból különösen az alperessel való viszonya idejében pénztárnoknői állást, foglalván el, jogos az a kérelme, hogy leánygyermekének keresetképessége csak 14 éves korának bekövetkeztére állapíttassák meg. (Kir. Curia II. G. 43/95. 1895. október 16.) XXXIV. A felebbezési biróság Ítéleti tényállását szabatosan előadni tartozik. (S. E. 121. és 170. §§.) Következtetés útján annak megállapítása, bogy a felebbezési biróság elfogadta az első biróság által megállapított tényállást. Perújítás: A jogerős birói ítélettel marasztalt fél nincs ugyan elzárva attól, bogy a jogerős birói ítélet hatálytalannak kimondását, olyan ténykörülmények alapján, a melyek az ítéletnek jogerőre emelkedése után következtek be, önálló kereset utján szorgalmazza, mindazáltal, ha a bíróságnak az az ítéleti rendelkezése, melylyel a perújításnak hely adatott jogerőre emelkedett, a perújítási keresetnek önálló, új kereset szempontjából való elfogadására és elbírálására visszatérni többé nem lehet, s az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedése utáni időben felmerült ténykörülmények az újított per keretében figyelembe nem vehetők.