Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

31 nak, és e tekintetben is szabálytalan az Ítélet annyiban, a mennyiben az az 1893 : XVIII. t.-cz. 95. §. 4-ik bekezdésével szemben nem indokolja azt, mi oknál fogva fogadtatott el bizonyítékul a 2. r. felperesnek eskü alatt tett vallomása? Hogy pedig a felebbezési bíróság előtt tartott tárgyalás előadott új lényeges ténykörülmények mellőztettek, ez kitűnik az Ítélethozatalt megelőzött szavazás iratszerű adataiból, mert ezek szerint a felek azt adták elő, hogy felperesek az alperes által haszonbérelt ingatlanokat szabad kézből eladták, és hogy I . r. felperes azt állította, hogy ő f. évi inárczius hóban az ingatlanok eladása után felszólította alperest, hogy álljon el a haszonbéri szerződéstől. Minthogy pedig az április 1-én lejárt haszonbéri részlet letételének jogosultságára befolyással bíró ezekről a lényeges körülményekről a felebbezési bíróság Ítéletében egyáltalában nem történik említés, s ezek szerint az ügy eldöntésére nem alkalmas a felebbezési bíróság ítéletét az 1893 : XVIII. t-cz. 204. §. 2-ik bekezdése rendelkezéséhez képest egész eljárásával együtt feloldani s a felebbezési bíróságot új eljárásra s újabb határozathozatalra utasítani kellett. (Kir. Guria II. G. 72/95. 1895. szetember 25.) XXX. Arra nézve, hogy a léi eskü alatt olyan ténykörülményre hallgattatott-e ki, melyről közvetlen tapasztalaton alapuló tudomással bírt, a tárgyalási jegyzőkönyv szolgál bizonyítékul. A bizonyító fél olyan ténykörülményre nézve, a melyről csak neki van tudomása, akkor hallgatható ki eskü alatt, ha a bizonyítandó ténykörülmény egyéb adat által valószínűsítve is van. (S. E. 96. §. 2-ik bekezd.) A tanúnak érdekeltsége, a tanúságtételtől kizáró törvényes ok fen nem forgása esetén, a szabad mérlegelés tárgya. (S. E. 64. §.) Nem alapos alpereseknek az alaki jogszabály helytelen alkalmazását tárgyazó panaszuk. Az e tekintetben felhozottak ugyanis, hogy t. i. felperes eskü alatt oly ténykörülményre hallgattatott ki, melyről tudomással nem bír, hogy alperesek eskü alatti kihallgatása mellőztetett, hogy a kihallgatott felperesi tanuk bizonyítékot nem szolgál-